A legmagasztosabb emberi szabadságjogoktól és a legalantasabb állati ösztönökig: a létezés teljes spektruma tárul föl a látogatók előtt a láthatatlan interneten. A felszíni webnél ötszázszor nagyobb adathalom lehetőséget nyújt az elnyomó államhatalmak elleni küzdelemhez, hiszen névtelenséget biztosít a diktatúrák cenzorai által korlátozott információáramlásnak. De az arctalanság sötétjében a beteges borzalmak is megjelennek: halott csecsemők fotóitól a drog- és fegyverpiacig minden elérhető a sötét weben. Jó hír, hogy a pokoli tartalmakat a titkosszolgálatok is böngészik.
Selyemút a sötétbe
Kétéves kutakodás után, 2013. október 2-án aratott győzelmet az amerikai Szövetségi Nyomozóiroda (FBI) a Silk Road (Selyemút) nevű online feketepiac üzemeltetői és felhasználói fölött. A javarészt drogkereskedelemre létesített fórumot lekapcsolták. A weboldalt 2011 februárjában indították el. Szolgáltatásairól Adrian Chen amerikai újságíró-blogger, később egy ideig a The New Yorker magazin munkatársa írt, s ezzel a szájt látogatottsága növekedésnek indult. Enélkül aligha kezdődött volna vizsgálat a Silk Road ügyében. Charles Schumer New York-i demokrata szenátor a Kábítószer-ellenes Hivatalt (DEA) és az Igazságügyi Minisztériumot kérte, hogy csapjanak le az oldalra. Az ügynökök azonban csak a fejüket vakarták, mivel a rendszer a Tor (The Onion Router) hálózaton, rejtve működik. Az üzemeltetők és felhasználók kilétét lehetetlen vagy nagyon bonyolult felfejteni. A megoldásban sokat segít a való világgal való kapcsolat. 2013-ban az ausztrál hatóságok egy kokain- és ecstasydílert kapcsoltak le, aki postán próbált az országba csempészni kábítószert. Házkutatás során, a számítógépén találtak bizonyítékot arra, hogy az árut a Silk Roadon keresztül szerezte be. Az ausztrál rendőrség és a DEA csapatainak ezután sikerült néhány felhasználót kézre keríteni. Akkoriban mintegy 10 ezer terméket, LSD-t, heroint, kannabiszt kínáltak az oldalon. A fejlesztők – igazolva, hogy az alvilág is rendkívül rétegzett – „tiszta munkát” végeztek, és tiltották a gyermekpornográfia, a lopott hitelkártyák, a gyilkosságok és a tömegpusztító fegyverek piacát. A könyv, a cigaretta, az ékszer, az erotikus tartalmak azonban belefértek a fekete-kereskedői etikettbe. Nicolas Christin IT-biztonsági szakértő, egyetemi docens kutatásai alapján az oldal az első évben mintegy 15 millió dolláros (4,5 milliárd forintos) forgalmat bonyolított le. Egy évvel később már két-háromszorosára taksálta az illegális kereskedelem mértékét.
Vészes szivárogtatás
A Tor biztonságos beállításához nem árt némi jártasság, hiszen veszélyes vizekre evezünk. A folyamathoz számos internetes blogon kaphatunk segítséget. A mély web használata nem feltétlenül illegális, számos olyan tartalom, adatbázis, dokumentum található meg itt, amely újságíróknak, kutatóknak hasznos. Aki szeretné segíteni a cenzúrázott országok lakóit - például a törököket, hogy használhassák a Youtube-ot, vagy a kínaiakat, hogy elérjenek szinte bármit Kínán kívül - átjárónak is beállíthatja gépét, írta „tor-túrájában” évekkel ezelőtt egy blogger. Ilyenkor viszont számolni kell azzal, hogy vendégünk esetleg mégiscsak egy terrorista, aki bombarecepteket nézeget a weben. A TEK meg majd ránk rúgja az ajtót, hiszen a mi IP-címünket azonosították.
Edward Snowden amerikai számítógépes szakember, volt CIA alkalmazott is a Tor-programot használta rejtőzésül, amikor a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) titkosszolgálati megfigyelésekről készült szigorúan titkos dokumentumait osztotta meg a világgal 2012-14 között. Ezekből kiderült, hogy a kormány széles körben figyeli az emberek mobiltelefon-hívásait és internetes tevékenységét az Egyesült Államokban és világszerte. Ugyancsak a Tor mögé bújt Julian Assange ausztrál oknyomozó újságíró, internetes aktivista, a Wikileaks-iratok szivárogtatója is, aki 2010-ben az amerikai hadsereg Afganisztán és Irak elleni háborújáról tett közzé titkosított dokumentumokat, később amerikai diplomáciai üzenetekből tallózott. A sötét web oldalainak látogatottságát, a hálózati résztvevők számának emelkedését a társadalmi-politikai események alakítják is. Snowden működése idején a rejtőzést elősegítő program használata a korábbiak ötszörösére nőtt: így menekültek a felhasználók a sötétségbe.
„A nemzetközi bűnüldöző szervezetek folyamatosan monitorozzák az illegális szolgáltatásokat tartalmazó hálózati pontokat, de ez egy olyan macska-egér játék, amiben a hatóságok mindig le vannak maradva egy lépéssel” – fogalmazott lapunknak Makay József kiberbiztonsági szakértő. Hozzátette: a hatalmas alvilági piacot laikusként böngészve jó eséllyel semmit sem találunk, mert tudnunk kell, mit keresünk pontosan. A fórumoknak megvan az egyedi azonosítójuk, amelyeket időnként eltüntetnek, megváltoztatnak, hogy másutt bukkanjanak föl újra.
Kereslet a pokolira
A Paul Street YouTube-csatorna válogatása öt mélyen sötétweb-oldalt tallózott, előrebocsátva, hogy a betekintést csak erős idegzetűeknek ajánlja. A lista ötödik helyére a koporsóban fekvő halottakkal szelfizők oldala került, őket követik az emberkísérletek tartalmainak fogyasztói, majd az abortált magzatok, elhunyt csecsemők képeire gerjedők. Második helyre az állatkínzásos képek, videók gyűjtőhelye, elsőre a gyermekpornográfia webhelye került. (Innen halászta 19 ezres képgyűjteményét a puha kézzel elítélt Kaleta Gábor nagykövet.) Pokoli tartalom mind, nincs sem észszerű, sem jogszerű magyarázat a böngészésükre. Az igény mégis életben tartja őket, amin az FBI és más kormányzati ügynökségek nyomozói aligha segíthetnek. De tudni azért érdemes az emberiség mélységeiről. Ismeretterjesztésnek a Deep Web című filmet semmiképpen sem ajánlanánk: az is horror.
