riport;

- Tavak és állami segítség nélkül maradt két falu

A tavaly júliusi felhőszakadás elmosta a miháldi és a galamboki víztározók gátját. A két tó árvízvédelmi feladatokat is ellátott. Kormányzati támogatást egyelőre nem kaptak a települések.

Száraz tónak nedves partján döglött béka kuruttyol, jut eszünkbe a csúfolódós gyerekdal a miháldi halastó láttán, ám a helyiekre tekintettel nem kezdjük el dúdolni. Érzékenységük érthető, ugyanis a dal egy része fél éve valósággá vált számukra: a tavaly július végi felhőszakadás ugyanis elmosta a miháldi és a galamboki – horgásztóként is működő – víztározók gátját és partfalát, a tavak pedig kiszáradtak.

Helyreállításuk meghaladja a 600 millió forintot, a falvaknak természetesen nincs ennyi pénzük. Állami segítséget viszont egyelőre nem kaptak, pedig erre záros határidőn belül nagy szükség lenne, ugyanis megkezdődött a tómedrek benövényesedése, így belátható időn belül a többszörösére nőhet az árvízvédelmi feladatokat is ellátó tározók rendbehozatalának költsége.

- Nyolcvan-száz mázsa hal úszott le a Balatonba, ami önmagában húszmilliós kár – mondja Mándó Tibor, a horgásztavat tavaly szeptemberig kezelő miháldi horgászegyesület vezetője –, de ennél is nagyobb baj, hogy a falu elveszítette a legfőbb turisztikai vonzerejét.

A katasztrófát szerencsétlenségek sorozata okozta: a településtől délre az inkei víztározó sem bírta el a rengeteg csapadékot, az onnan lezúduló víz átszakította a Miháld és Pat közötti út töltését, s így az áradat akadály nélkül érkezett meg a hét hektáros miháldi záportározóba. A falut szerencsére elkerülte a nagy hullám, a településen belül csak a tavat tápláló vízfolyás áradt meg, mely így is veszélyeztette a házakat.

- A belső helyreállítások nagyjából hatmillió forintba kerülnek, ehhez a vis maior alapból 5,31 milliót kaptunk – magyarázza Gerő Sándor polgármester. – A pályázatunkba betettük a horgásztavat is, de elutasították, ugyanis csak önkormányzati feladatokat ellátó dolgokra lehetett pénzt igényelni.

Miután az egyik partfalát teljesen elmosta az ár, a héthektáros tóban jelenleg nincs víz, a mederben pedig sarjadni kezdtek a növények. Az újbóli feltöltés, a partfal visszaépítése és a gátak megerősítése előtt teljes mederkotrásra is szükség lenne, ugyanis a lezúduló víz rengeteg hordalékot rakott le.

- A falu költségvetése szűk 90 millió forint, a tározó helyreállításának a költsége a szakemberek szerint 265 millió forint, amit a Belügyminisztériumtól remélünk, ugyanis természeti katasztrófának minősülnek a tavaly nyári események – jegyzi meg Gerő Sándor. – A környéken a hasonlóan járt települések közül Surd, Liszó és Zalamerenye kapott pénzt a tározójára, mi nem, aminek az okát nem tudjuk. Ráadásul a tó helyreállítása nemcsak gazdasági és vízügyi szempontból lenne fontos, hanem környezetvédelmi okokból is, hiszen ez az egyik szűrője a Kis-Balatonnak, itt tisztulnak meg a vízgyűjtő mezőgazdasági területeiről befolyó vizek, melyeknek igencsak magas a kemikáliatartalmuk. Decemberben fordultunk újabb kérelemmel a Belügyminisztériumhoz, ahol érdeklődésemre úgy tájékoztattak, hogy február közepéig várható érdemi döntés a záportározónk további sorsáról.

Úgy cirka tíz kilométerrel északabbra Galambokon is többszázmilliós károkat okozott a tavaly júliusi felhőszakadás. A falu két, összesen 11 hektáros záportározóinak gátja nem bírta el a 16 óra alatt lezúdult cirka 200 milliméternyi esőt, a víztömeg megbontotta a partfalat, elsodorta az egyik zsilip fém- és betonszerkezetét, s betört a településre: négy utcában 60 házból 200 embert kellett kitelepíteni, ám megfeszített munkával sikerült a nagyobb katasztrófát elhárítani, s végül csak négy lakóépületbe tört be a víz.

- A vis maior keretből 14 milliót kaptunk a kétmilliós önrészünkhöz, s a református egyház, valamint a biztosító segítségével sikerült rendbe hozni őket – meséli Szabó Tamás polgármester. – Sajnos, a vis maior nem terjed ki a tározókra, így a felső azóta is használhatatlan, az alsóban pedig a korábbinál kevesebb vizet tudunk felfogni. A teljes helyreállítási költség 340 millió forint, ami nagyjából megegyezik a falu költségvetésével.

Állami segítséget viszont Galambok sem kapott egyelőre, a vis maior pályázatuk ezen részét a jogszabályokra hivatkozva utasították el, így most a Belügyminisztériumra várnak. A két tó ugyanis nemcsak turisztikai szempontból fontos, hanem komoly árvízvédelmi feladatokat is ellát, annak idején záportározónak hozták létre, s elvileg Galambok mellett még három szomszédos falut óvnak.

- Úgy fél évtizede egyszer már majdnem átszakadt a gát a felső tavon, 100-120 milliméternyi eső esett a júliusinál hosszabb idő alatt – jegyzi meg Szabó Tamás –, akkor a vízügyesek azt mondták, ilyen százévente csak egyszer fordul elő. Erre tavaly nyáron megkaptuk csaknem a dupláját… Éppen ezért a helyreállításnál nem lesz elégséges a régi gát, annál magasabb és erősebb kell, ezért is kerül ennyibe. Illetve egyelőre ennyibe, de ha erőre kapnak a mederben a növények, még drágább lesz. De nemcsak emiatt kellene mihamarább hozzálátni a munkálatokhoz, hanem, mert jelen helyzetben egy a tavalyinál lényegesen kisebb eső is veszélyt 7elent ránk és a környező falvakra. 

A teljes keret 55 milliárd forint. Ebből az összegből több pavilont is felhúznak.