előítéletek;Womex;Lakatos Mónika;oláh cigány;

- „Az oláh cigányok lelke a hallgatókban van”

Hangszín címmel jelent meg a Womex-életműdíjjal elismert énekesnő, Lakatos Mónika új albuma. Ezúttal a hagyományos oláh cigány zene lendületes, temperamentumos dalait gyűjtötte csokorba.

„Mónika hangja szabad madárként szárnyal a gitáros és ütőhangszeres kíséret fölött. És mégis, végig érezni lehet a mélyebb, elégikus dalok súlyát, amelyek a magyar cigányok életéről mondanak el valami megkerülhetetlenül fontosat” – írja méltatásában Simon Broughton, a világzenei profilú Songlines folyóirat főszerkesztője. Arra utal ezzel, hogy Lakatos Mónika előző lemeze, a komoly nemzetközi sikert aratott Romanimo (2018) drámai erejű, személyes hangvételű balladák, úgynevezett hallgatók gyűjteménye.

„Az oláh cigányok lelke a hallgatókban van, hiszen ezekkel a dalokkal mindent képesek vagyunk kifejezni. Az előadó legtöbbször a saját életéről, ritkábban a közösség más tagjairól énekel, de mindig megtörtént eseményekből táplálkozik. Nálunk szinte minden családi, baráti összejövetel hallgatókkal zárul” – mondja Lakatos Mónika. Ehhez képest látszólag nagy kontraszt a Hangszín tüzes lendülete, de a lényeg, a mondanivaló ereje nem változott. Ezzel a lemezzel mutatkozik be Mónika új formációja, a Cigány Hangok, amelyben legfontosabb alkotótársa továbbra is a férje, Rostás Mihály Mazsi. A többszólamú vokális tételekben hallható énekeseket tradicionális szájbőgő és kanna kíséri, amit Kovács A. Máté szólaltat meg. Az énekesnő azt tervezi, hogy ha újra lesznek élő koncertek, a Cigány Hangok fellépőgárdája folyamatosan bővül, változik majd, vagyis minden fellépésük egyszeri, megismételhetetlen élmény lesz. Korábbi zenekaruk, a Romengo is tovább működik – velük az elmúlt másfél évtizedben legalább negyven országban arattak sikert; tavaly nyáron például Franciaországban turnéztak.

Lakatos Mónika 2020 októberében elnyerte a Womex (World Music Expo) életműdíját, ami a hazai előadók közül korábban csak a Muzsikás együttesnek sikerült. A szakmai díj a Müpában rendezett gálakoncertnek köszönhetően nagyobb nemzetközi nyilvánosságot kapott – a járványhelyzet ellenére. Mónika úgy érzi, a díjat valójában férjével közösen kapta, hiszen Mazsi az összes formációjukért, teljes színpadi jelenlétükért felel, és a menedzselésben, koncertszervezésben is döntő szerepet vállal. Az énekesnő úgy véli, a Womex zsűrijének elismerése komoly felelősséggel jár, hiszen óhatatlanul példaképei lehetnek a zenei pályára készülő roma fiataloknak. Azt is szeretné hinni, hogy muzsikájuk hatására csökkenhet a cigánysággal szembeni diszkrimináció. „Furcsa kettősségben élek: magánemberként, az utcán gyakran találkozom az előítéletesség különböző formáival, míg a színpadra fellépve óriási szeretet árad felém” – mondja.

Infó:

Lakatos Mónika és a Cigány Hangok: Hangszín

FolkEurópa/Hangvető, 2020.

Katalógusszám: FECD 073

A kezdetekLakatos Mónika nem készült muzsikusnak. Unokatestvéreivel saját szórakoztatásukra kezdtek fellépni a rákosszentmihályi Holdvilág Kamaraszínházban. A teátrum igazgatója, Malgot István nevezte be őket az 1996-os Ki mit tud?-ra, amit megnyertek a népdal kategóriában. Ezután találkozott férjével, Rostás Mihály Mazsival, akivel már tudatosabban, folyamatos önképzéssel építették fel zenei pályájukat. „Mindaz, amit átélünk, megtapasztalunk, előbb-utóbb megjelenik a dalainkban. Hatalmas különbséget érzek a fiatalkori és a mostani éneklésem között” – utal sajátosan az idő múlására.  

A Mozgó Könyvek a főváros több pontján zöld szekerekkel várja az olvasni vágyókat. Nemrég szociális intézmények támogatásába kezdtek, a kulturális program folyamatosan bővül.