Szerelem és halál, barátság és árulás, hűtlenség és féltékenység. A Netflix karácsonykor debütáló sorozatában van minden, ami a képernyő elé csábíthatja a kosztümös szappanoperák rajongóit. Egy báli szezon meséje a Bridgerton család a londoni high societyből, a XIX. század elejéről. Sokan egy ültő helyükben végigizgulják az eladósorba kerülő, szép és gazdag Daphne sorsát nyolcszor egy órában. Akad, aki hiányolja az árnyalt jellemeket, életszerű dialógusokat. Ám a sorozat már a bemutató előtt beszédtéma lett, amiért fekete színészek alakítanak benne fehér karaktereket – köztük a királynét.
Színvak casting
A Julia Quinn regényei alapján készült, nagy költségvetésű produkció „színvak castingja” hatásos reklámfogás, de nem előzmény nélküli: doktor Zsivágót már bő fél évszázaddal ezelőtt eljátszhatta az egyiptomi arab Omar Sharif a hollywoodi szuperprodukcióban (1965). Újabban divatba jött az efféle megoldás. A Gettómilliomos főszerepében világhírűvé vált, indiai brit Dev Patel alakítja Copperfield Dávidot a Dickens-adaptációban, a nigériai szülőktől Oxfordban született David Oyelowo karrierje pedig Martin Luther King megformálásától eljutott a Nyomorultak könyörtelen Javert felügyelőjéig.
A Bridgerton-történetben szerepet kapott a zimbabwei származású Regé-Jean Page (Hastings hercege), a ghánai-gambiai Adjoa Andoh (Lady Danbury) és az ugyancsak színes bőrű Golda Rosheuvel (Sarolta királyné). „Mi lett volna, ha ez a királyné arra használja a hatalmát, hogy más feketéket felértékeljen a társadalomban? Így került a képbe ez a fiktív rész”, magyarázta Chris van Dusen forgatókönyvíró. A szóban forgó uralkodói hitves Zsófia Sarolta (1744–1818), eredetiben Sophie Charlotte, régies magyarításban
Karolina.
Hogy afrikai felmenői voltak, az Mario de Valdes y Cocom portugál történész elmélete. Ő vezette vissza a mecklenburgi hercegnő családfáját III. Alfonz középkori portugál királyig, akinek afrikai szeretőjétől született fiát tekinti az ötszáz évvel később élt Sarolta felmenőjének. Feltevését a brit királyi család egykori orvosának szavaival támasztja alá, aki az asszony „mulatt arcvonásait” említi feljegyzéseiben. További gyanúok egy festmény. „A korszak művészeitől elvárták, hogy alanyuk arcának nemkívánatos vonásait kicsinyítsék, puhítsák, sőt eltüntessék. Sir Allan Ramsay, aki a királyné portréinak jelentős részét festette, mégis határozottan afrikaiként ábrázolta őt”, mondta a kutató.
Királyi krónikák
A Royal sztorik & királyi krónikák blog szerzője, Shenouda Nóra az úgynevezett „one drop” szabályra utal, amit az Egyesült Államokban alkalmaztak a múlt században. Ez alapján a fekete közösségbe soroltak mindenkit, akinek akár egyetlen csepp afrikai vér csörgedezett az ereiben, még ha nem is látszott rajta az afrikai hagyaték. „A témával foglalkozó történészek szkeptikusak Valdes elméletével kapcsolatban, mert szerintük olyan nagy a generációs távolság Sarolta és feltételezett afrikai ősei között, hogy önmagában ennek az örökségnek szinte semmi jelentősége”, foglalja össze a kételyeket.
Shenouda Nóra a Népszavának azt mondta, őt nem zavarják a színes bőrű szereplők, a kor szellemiségét jól adja át a sorozat. „Érezni, hogy nem veszi magát túl komolyan, inkább egy régenskori Gossip Girl. Talán a nézők is elég intelligensek, hogy tudják: abban a korban nem volt jellemző a színes bőrű arisztokrata, és azt is, miért nem. Egyébként van ellenpélda: Dido Elizabeth Belle, Zsófia Sarolta királyné kortársa. Édesanyja a brit Nyugat-Indiákon élő afrikai rabszolga volt, apja befolyásos családból származó brit katonatiszt. Dido apai nagybátyja, Mansfield gróf háztartásában nőtt fel, családtagként. Amúgy eddig nem sokan hallottak Magyarországon Zsófia Sarolta királynéról, most pedig beszélnek róla, ami a sorozat érdeme. Hátha néhányan utánanéznek, ki volt ez a rendkívüli nő.”
A blogger emlékeztet arra, hogy amikor a színes bőrű, amerikai Meghan Markle beházasodott a brit királyi családba, majd botrányok közepette távozott férjével, Harry herceggel együtt, rengeteg gyűlölködő, rasszista kommentet lehetett olvasni. „Tudósítók, történészek, aktivisták feltették a kérdést: nem azért utálták-e ki Meghant, mert a színes bőrűeket eltűrik alávetett pozíciókban, de tapintható ellenszenv veszi őket körül, amint hatalmi helyzetbe kerülnek? Vajon a Bridgerton esetében nem ugyanez-e a helyzet? Hogy sokaknak még mindig nehéz színes bőrűeket nem felszolgálóként, inasként, lovászfiúként látni kosztümös filmekben, hanem befolyásos, gazdag arisztokrataként…”
Mindenki afrikai
Liberális nézőpontból is bírálták a castingot, mondván: aki nincs tekintettel a bőrszínre, az a szőnyeg alá söpri az eltérő élettapasztalatokat, ami a „tudatalatti rasszizmus” jele. Ma már nem divat, hogy bekormozott arcú fehér színész alakítsa Othellót, de fordítva vajon hol a tűréshatár? Megérjük, hogy a moziban fekete lesz egy SS-tiszt vagy – horribile dictu – Ku-Klux-Klan-tag? Nem egyszerű politikailag korrektnek lenni… A Bridgerton-producer Shonda Rhimes már évekkel ezelőtt kijelentette: nála elvi kérdés, hogy drogdíler és strici nem lehet fekete.
Nyáry Krisztián író, irodalomtörténész a közösségi médiában kifogásolta a választást: „Egy kamaszlány, aki a film célcsoportjához tartozik, úgy fogja gondolni, hogy ilyen volt az akkori arisztokrata társadalom. A nemzetközi értékelések ájuldoznak a bátor szereplőválasztás láttán, szerintük ez maga a progresszió, sőt igazságszolgáltatás. Szerintem meg nemcsak történelemhamisítás, hanem pont az ellenkező hatást éri el. Ha ugyanis a feketék már kétszáz éve európai uralkodók és szupergazdag arisztokraták lehettek, akkor mi végre is volt az egész faji egyenlőségi küzdelem?”
Nyáry szerint azzal van a baj, hogy a filmkészítők nem alternatív történelmet akarnak bemutatni, hanem a régenskori Anglia világát. Kérdésünkre úgy fogalmazott: „A Sarolta-szál nettó hülyeség. Ha volt is XIII. századi fekete őse, akkor szinte minden európai uralkodócsalád fekete, hiszen a Habsburgoktól a Windsorokig, mind leszármazottai az ősként feltüntetett királynak. Enélkül az erőltetett magyarázat nélkül elmenne fikciónak az egész, de pont ezzel akarják történelemmé tenni.” Tegyük hozzá, hogy a modern ember Afrikából indult világhódító útjára – Darwin feltevését alátámasztja a régészeti leletek korszerű genetikai elemzése is. Tetszik vagy nem, mindannyiunk ősei fekete migránsok voltak.
