Az Év vadvirága mozgalom, amely magánkezdeményezésből indult 2010-ben, célja a hazánkban honos ritka vagy ritkulóban levő növényfajok megismertetése, védelme és a hozzájuk kötődő problémák feltárása, bemutatása – írta a Sokszínű Vidék. Volt már az év vadvirága többek között a leánykökörcsin, a kikeleti hóvirág és a szibériai nőszirom is.
Az idei év nyertesét három olyan növényfajból lehetett kiválasztani, amelyek a mezőgazdasági területek, kiemelten a szántók vagy azokkal szomszédos élőhelyekhez kötődnek, mert a mozgalom hétfős kuratóriuma, valamint a Vadonlesők Közössége és a Magyar Biológiai Társaság ezek biológiai sokféleségére is igyekezett felhívni a figyelmet. A három jelölt a bíborfekete hagyma, a vetési konkoly és a pici egérfarkfű voltak.
Az online szavazatok alapján az eredetileg a Földközi-tenger mellékéről származó, felálló szárú vetési konkoly lett 2021 vadvirága, amely főként kalászosok egykor közönséges, ma ritka és védett növényfaja. Mivel a magja hasonlít a búzáéra és a hagyományos magtisztító eljárásokkal nem lehetett attól elválasztani, előfordult, hogy a lisztbe darálták és kékre festette a kenyeret. A fokozódó vegyszerhasználat miatt megritkult és 1993-ban – első gyomnövényként – védetté nyilvánították. Napjainkra a legtöbb szántóról eltűnt.
