egészségügy;várólista;

- A műtőkben is szinte megállt az élet

Egy évbe is beletelhet, míg a járvány miatti műtételmaradást sikerülhet behozni.

Egy évbe is beletelhet, míg a járvány miatti műtételmaradást sikerülhet behozni – derült ki a Budai Egészségközpont csütörtöki háttérbeszélgetésén. A cég ügyvezető igazgatója, Varga Péter Pál lapunk kérdésére elmondta: miután a Covid-járvány alatt kizárólag csak sürgősségi eseteket fogadhatnak, a tervezett beavatkozásokat el kellett halasztaniuk.

Ez rendkívül hátrányosan érintette a gerincműtétekre szorulókat. Az ő panaszaikat ugyan lehet mérsékelni gyógyszeres kezeléssel és egyéb konzervatív terápiákkal, de hogy most ki tartja egyensúlyban az állapotukat Varga Péter Pál, arra ő sem tudott válaszolni. Megjegyezte: a tervezhető beavatkozásra várók 95 százaléka aktív munkavállaló, ők most nyilván betegszabadságra kényszerültek. A műtétjeik elmaradása pedig nem csak személyes tragédia, hanem a nemzetgazdaság számára is káros. Varga Péter Pál szerint most 1100 gerincbeteg van náluk várólistán. A lista kurtítására az intézet bármikor készen áll, annyit operálnak, amennyi műtétet a finanszírozó megvásárol az ellátottaknak.

A Budai Egészségközpontban hamarosan elkészül a hetedik műtő is. Ezekben akár három műszakban is képesek fogadni a betegeket. Arra a kérdésünkre, hogy mennyi idő alatt lehet ennyi beteget megoperálni, a tulajdonos-főorvos azt felelte: a kapacitásaik hatvan százalékát tudnák erre a célra használni, feltételezve, hogy egyetlen újabb beteg sem kerül a várólistára, az 1100 várakozó egy év alatt kaphatná meg a számára szükséges ellátást. Példaként említette, hogy a brit állami egészségügyi rendszerben, ha valaki három hónap alatt sem kerül műtétre, akkor magánintézménybe küldik a beteget és az állami egészségügy állja a számlát. Hasonló a helyzet Németországban is. A várakozási idő limitje ott sem haladhatja meg a három hónapot.

Mint emlékezetes: a járvány tavaszi hulláma alatt a tervezhető műtétekből 80 százalékkal kevesebbet végeztek az intézmények. Nyáron a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) külön forrást biztosított a beavatkozások pótlására. Az őszi hullám miatt azonban újra leállították a tervezhető ellátásokat. Egyelőre nem tudni, hogy pótlásukra mikor kerülhet sor. Az ezzel kapcsolatos kérdéseinkre a cikk megjelenéséig a NEAK-tól nem kaptunk választ.

Kásler Miklós a rendszerátalakításrólAz egészségügyi rendszer átszervezéséről tett közzé videót az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi). A felvételen Kásler Miklós arról beszél, hogy a betegeket az alapellátás szintjén, helyben, megfelelően képzett szakorvosok fogják ellátni elsőként, a diagnosztikai beavatkozások jelentős része is itt zajlik majd. Az esetek csak akkor kerülnek a városi és a megyei kórházakhoz, ha az első szinten nem tudják kezelni a problémát. Ebben az esetben sem kell majd a páciensnek utaznia, helyette ugyanis csak a leletet továbbítják digitálisan és a konzultáció is így zajlik majd. „A lelet utazik, és nem a beteg” – mondta a miniszter, aki szerint így nem nő a kórházon belüli várólista, sem az intézményen belüli várakozás ideje. Kásler kitért arra is, amiről már a Népszava is cikkezett, hogy az alapellátást csoportpraxisokban tervezik megszervezni és az Emmi fenntartásban vidéki egyetemi központok is léltrejönnek. A miniszter szerint a struktúraváltás első és rendkívül lényeges lépése az egészségügyi törvény tavaly év végi elfogadása volt. Közölte, az egészségügynek feladata, hogy felmérje honfitársaink aktuális egészségi állapotát, és meg kell tenni mindent, hogy lehetőleg a betegségek kialakulása előtt helyre álljon a testi-lelki egyensúly.

Menczer Tamásnak sikerült a válaszadási cinizmust kiakasztania.