A kormány tavaly két adócsomagot is a parlament elé terjesztett. A számos változás között a legnagyobb vihart a koronavírus-járványra hivatkozott rendeleti kormányzás során hozott helyi iparűzési adó (hipa) csökkentés kavarta. Mint ismert a kormány a karácsonyi ünnepek előtt megjelent kormányrendeletében rögzítette, hogy a kis- és közepes vállalkozások adóját 2021-től a törvényben korábban szerepelő két százalékkal szemben egy százalékban határozza meg. Ezzel az átmeneti adócsökkentéssel, a korábbi forgalmat feltételezve, 150-200 milliárd forint megtakarítás marad az érintett cégeknél, míg az önkormányzatok oldalán a 800 milliárd forintos hipa-bevétel akár negyede is elveszhet. A kormány ugyan automatikus forráspótlást ígért a kistelepüléseknek, ám a 25 ezer főnél nagyobb városokban csak egyedi – politikai – kárpótlásban reménykedhetnek.
Hiába a Covid-19 okozta válság és a számtalan gazdaságvédelmi intézkedésnek nevezett kormányzati döntés, a hipa átmeneti csökkentésén kívül 2021-ben sem a cégek, sem a magánszemélyek nem kapnak érdemi adócsökkentést. Egyetlen kivétel a kisvállalati adó (kiva) mértéke, amely egy százalékponttal 11 százalékra csökken, de ez a 2020 közepi szociális hozzájárulási adócsökkentésből (szocho) következett. A kormány most épp a kivát ajánlja a cégeknek, s hogy minél többen válasszák, a belépési határt 1 milliárd forintról 3-ra emelte, a kilépési is 6 milliárdra duplázódott. A 11 százalékosra mérséklődő kiva-adókulcs kiváltja a 9 százalékos társasági adót (tao), a 15,5 százalékos szochot és az 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulást is, miközben nem kell adózni a cégben maradó nyereség után sem. Ezért ez az adó a magas jövedelmet termelő, de jelentős bérköltségű cégek számára lehet választási opció.
Eközben a kisadózó vállalkozások tételes adóját (kata) szigorította a kormány, annak visszaélésszerű terjedése miatt. Ennek legfájóbb pontja, hogy 40 százalékos különadót kell fizetni azon cégeknek, amelyek egy katás cégtől évi három millió forintot meghaladó számlát fogadnak be. A NAV és a kormány megalapozott gyanúja szerint a katás szerződések egy része bujtatott foglalkoztatást takar, azaz a munkavállalók elbocsátásával, majd (kényszer)vállalkozóként való visszafoglalkoztatásával a cégek adót optimalizálnak, avagy csalnak.
A cégek általános forgalmi adó (áfa) elszámolását is érinti, hogy januártól - három hónapos átmeneti idővel - teljes körben bevezetik az online számlázást, vagyis néhány kivételtől eltekintve a NAV minden cég minden számlájáról tudomást szerez. Mivel az online pénztárgépek révén a nyugtaadást már rég nyomon követi az adóhivatal, így 2021 januártól gyakorlatilag a teljes áfaalapot online, valós időben ellenőrizheti. Ennek következménye lesz, hogy 2021 júliusától az adóhatóság a rendelkezésére álló számlainformációk alapján elkészíti majd a vállalkozások számára az áfa bevallási tervezetet, amely elvileg megkönnyítheti a cégek adóadminisztrációját, ám erről számos könyvelő és cégvezető nincs meggyőződve.
A magánszemélyeknek nagy adócsökkentéssel nem kedveskedett a kormány, azonban egy komoly kiigazításról döntött: januártól újra öt százalékos általános forgalmi adó terheli az újlakások értékesítését, a jelenlegi 27 százalékkal szemben. A kormány 2020 januárjában emelte vissza az új lakások áfáját 27 százalékra, amely a legrosszabbkor vetette vissza lakásépítéseket. Az emelést - utólag - Matolcsy György jegybakelnök is elhibázott kormányzati lépésnek nevezte.
Apróbb változás a személyi jövedelemadózásban, hogy átalakul a személyi kedvezményekben részesülők (fogyatékosok, egyes betegségben szenvedők) köre, akik a minimálbér egyharmadával csökkenthetik az adóalapjukat. Tavaly ennek mértéke öt százalék volt.
Januártól két lépésben jelentősen emelkedik dohánytermékeket sújtó jövedéki adó. Az emelésre januárban és április elsején számíthatunk, ennek következtében éves szintén tíz százalékot meghaladó áremelkedés lesz a dohánytermékek körében.
A gépjárműadóban is változások jönnek, a mérték nem változik, de a bevallási határidő igen. A gépjárműadó első részletét 2021-ben a megszokott március 15. helyett április 15-ig kell befizetni. A második részletet már szeptember 15-éig kell befizetni a gépjárműadó-bevételi NAV-számlára. A mentességet, a szüneteltetést, és az adókedvezményt is az adóhatósághoz kell bejelenteni interneten, vagy az arra szolgáló nyomtatványon. A határidő változás oka, hogy az adót a NAV szedi be a települések helyett. A gépjárműadóból a korábban az önkormányzatoknak járó részt is a költségvetésbe folyik be.
