A szakmai várakozásokkal szemben az év elején nem változott az üzemanyagok biorészaránya – derül ki a Magyar Közlönyből. Mint emlékezetes, a kormány – az uniós előírásoknak megfelelően – tavaly január elsejével 6,1 százalékban határozta meg a benzin megújuló alapú bioetanol-arányát. Ezzel az eddigi E5 után a termék elnevezése E10-re változott, jelezve, hogy ötről tíz százalékra nőtt a megújuló arány felső határa. Ez néhány, jellemzően régebbi autótípusnál már a motorhiba lehetőségét vetette fel. Így esetükben szakértők változatlanul alacsonyabb biorészarányú prémiumtermékek tankolását javasolták. Az összes üzemanyagra vonatkozó kötelező arány 8,2 százalékos mértéke szintén nem változik. A dízelek esetén a határérték 7 százalék marad. Bár utóbbi emelése nem a motort, hanem a növénytermesztést veszélyeztetné.
A kormányrendelet az úgynevezett fejlett bioösszetevők arányát ugyanakkor (a teljes közlekedési energiafogyasztásra vetítve) 2022-re 0,2, 2025-re egy, 2030-ra pedig 3,5 százalékban határozza meg.
Grád Ottótól, a legnagyobb hazai olajcégeket tömörítő Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) főtitkárától az iránt érdeklődtünk, hogy eme számtenger fenyeget-e további autósokat motorhibával. Grád Ottó szerint - főképp az úgynevezett fejlett, második generációs összetevőknek köszönhetően - ilyen gondok a jövőben nem várhatók.
Az üzemanyagokon belüli első generációs bioösszetevők felső határát az Európai Unió 7 százalékban húzta meg. A második generációs anyagok aránya pedig 3 százalékot tehet ki. A kettő összege alapján az EU 2030-ra 10 százalékos megújuló részarányt tűzött ki célul.
A bioetanol-arány múlt év eleji rögzítése csak néhány benzinüzemű gépjármű esetében növelte a motorhiba esélyét: erre visszavezethető eset máig nem jutott a MÁSZ tudomására - szögezte le Grád Ottó. A bioetanol mint első generációs összetevő aránya ugyanakkor valóban nem növelhető sokkal tovább úgy, hogy az ne vesse fel immár jelentősebb számú benzinüzemű motor meghibásodásának lehetőségét - tette hozzá. A fejlett összetevők kapcsán viszont ez a kérdés már nem merül fel. Azok belső szerkezete ugyanis úgynevezett hidrogénezés után lényegében megegyezik a kőolaj-alapúakéval. Igaz - jegyezte meg - bekeverésük a szabványos tulajdonságok megőrzése végett azért további műszaki lépéseket igényel a finomítóktól.
A gond csak az, hogy a fejlett eljárások még gyerekcipőben járnak. Magyarországon ilyen, kereskedelmi célú feldolgozó még nem is üzemel. A rendelet ugyanakkor biztosítja, hogy az iparág 2021-ben felkészülhessen az utána következő, fokozatos felfutásra - erősítette meg Grád Ottó.
A különböző arányok számolgatása azért sem egyszerű, mert az Unió - és így a magyar kormány - bizonyos összetevők bekeverését ösztönzésképp kétszeres értéken számolja el. Így jön ki a benzin 6,1 és a gázolaj 7 százalékos biorészarányából is a 8,2 százalékos "átlag". A kapcsolódó jogszabály szintén rögzíti, hogy például a használt sütőolajból vagy bizonyos állati zsírokból készült, első generációs összetevők újrafeldolgozásuk hasznossága miatt - a fejlettekhez hasonlóan - kétszeresen számolhatók el. Mivel ezeket gázolajba keverik, amely forgalma a benziné közel kétszerese, már könnyen kijön a 8,2 százalék.
Az új összetevők bekeverési kötelezettsége növeli a finomítók költségeit, ám ennek esetleges árdrágító hatása nehezen mérhető, hisz az olajipari gyártók változatlanul versengenek - szögezte le a főtitkár.
Kérdésünkre Grád Ottó megerősítette: a benzin és a gázolaj biorészaránya már csak fejlett, második generációs termékekkel emelhető. Ezek bizonyosan nem növelik a motorkár kockázatát. Az új eljárások tömeges elterjesztése ugyanakkor fejlesztéseket és időt igényel. A fenntarthatósági átállás további irányait az olyan, új típusú üzemanyagok és hajtástípusok képviselik, mint például az elektromos, a hibrid, a metán vagy épp a hidrogén.