Januárban jelent meg a Galaxisok Cím nélküli ötödik lemez nevű albuma, amelynek országos turnéja azonban a járványhelyzet miatt idén elmaradt. A zenekar mégsem dőlt hátra, a kényszerű otthonmaradásból előnyt kovácsolva októberben kiadta hatodik, Történetek mások életéből című albumát, amely Szabó Benedek frontember szerint másként biztosan nem született volna meg. – Úgy terveztük, egy ideig nem lesz lemez, mivel nemrég jelent meg az ötödik album. Aztán jött a tavaszi karantén. Március végén terápiás célzattal felvettem egy számot, és mondtam a zenekarnak, hogy hangszereljük meg otthon: ezt eleinte szórakozásnak szántuk csak, de hamar kiderült, hogy sok más ötlet van, és nyilvánvalóvá vált, hogy ebből lemez lesz. Szembesültünk azzal – amit már korábban is sejtettünk –, hogy otthon is lehet rögzíteni mindent, könnyű és gördülékeny volt a felvételi folyamat, és miközben a világ egyre mélyebbre zuhant a kétségbeesésben, és emiatt a mi életünkben is egyre több sötét felhő gyülekezett, ez a béke és a nyugalom szigeteként szolgált – kezdte lapunknak a zenekarvezető.
– Biztosan sokaknak hiányoznak a koncertek, de valószínűleg kisebb gondjuk is nagyobb ennél. Nem hinném, hogy van, akinek most ez a legfontosabb, szerintem mindenki elfogadta, hogy belátható időn belül nem lesz változás – hangsúlyozta Szabó Benedek, amikor a rajongóktól, zenekedvelőktől érkező reakciókról kérdeztük. Azokat inkább pozitívnak értékeli, s úgy tapasztalja, valamiféle különös és erős szolidaritás alakult ki az elmúlt időszakban a zenészek és a közönség között. Noha, jegyezte meg, a Galaxisok kedvelőivel ezelőtt is bensőséges volt a viszony. – A közönséggel való kapcsolattartás nekünk régóta fontos, korábban is igyekeztünk szorosabbra fűzni a kapcsolatot az elhivatottabb követőkkel – nincs hatalmas közönségünk, ám annál inkább elkötelezett – ezért is indult a Galaxisok Interdiszciplináris Rajongói Klub a Facebook-on, ahol a zenén túl is kapcsolatba tudunk kerülni velük. Itt regényeket, filmeket, zenéket ajánlunk egymásnak, fociról beszélgetünk, vagy ami éppen eszünkbe jut, ezért a jelenlegi időszak e téren nem jelentett nagy változást.
A kérdésre, hogyan érinti a mindennapokat a kulturális élet leállása, Szabó Benedek elmondta, a Galaxisok helyzete annyiban más sok zenésztársukéhoz viszonyítva, hogy nekik mindig is volt polgári foglalkozásuk a zenekar mellett, így e téren nincs nagy változás. – Bár az kétségtelen, hogy jóval sivárabbak a napok, kevesebb impulzus éri az embert, ami idővel megkéri az árát, hiszen mégiscsak társas lények vagyunk – emelte ki. Egyúttal hozzátette, az év ezen része mindenképp nehezebb az elejénél: szerinte a tavasz idealizált verziója volt a világjárványnak, kellemes pihenésnek tűnt a mostanihoz képest. – Régóta nem gyakoroltam ennyit a hangszereimen, most viszont sokat gitároztam, zongoráztam, más projektekben is közreműködtem, olvastam, zenét hallgattam, filmeztem, edzettem, nyelvet tanultam – ezek mind olyan dolgok, amiket megpróbál az ember megragadni, hogy ne bolonduljon bele ebbe a helyzetbe. Ugyanakkor nem eltagadható, hogy mentálisan én is kimerültem, egyre nehezebb elfogadni, hogy ez még egy ideig így lesz – részletezte. Ám hozzáfűzte, pozitívumot is hoztak az elmúlt hónapok. – Volt időm elgondolkodni azon, mit is jelentett számomra, amikor 2002-ben elkezdtem zenélni, és mennyire átalakult azóta a zenéléshez fűződő kapcsolatom. Eszembe jutott az a zsigeri öröm és boldogság, amit azért éreztem, hogy eljárhatok próbálni a zenekarommal, és azt hiszem, most sikerült ebből visszaszerezni valamit, paradox módon pont egy ilyen időszakban.
A jövő évi tervek kapcsán a zenekarvezető kiemelte, ahogy már a kezdeti időszakban lemondták az őszi programokat, miközben sok zenekar még tovább folytatta, úgy annak sem hívei, hogy koncerteket jelentsenek be jövőre. – Inkább kivárunk, mert egyáltalán nem biztos, hogy valóban meg tudnánk majd tartani, amit most eltervezünk. Tudom, hogy például a szórakozóhelyeknek fontos, hogy kommunikáljanak a közönséggel, de zenekarvezetőként nem merném kijelenteni, hogy ekkor és ekkor színpadra állhatunk. Azokat sem szeretném minősíteni, vagy kritizálni, akik másként csinálják, nekem személyesen azonban sokkal jobban hiányzik, hogy a családommal tölthessem a karácsonyt Baján, mint hogy visszatérjünk a színpadra a belátható jövőben.
