MOK-elnök: Az elmúlt tíz év egészségügyi káoszánál egy nem feltétlenül a mi kedvünkre való rendrakás is hasznos lehet

Sikernek értékeli a Magyar Orvosi Kamara (MOK) szerepét az egyeztetés nélkül benyújtott, orvosérdekeket is sértő egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény eredeti tervezetének módosításában Kincses Gyula. A szakmai testület elnöke a MedicalOnline-nak adott interjújában beszélt erről.

Bár a munkaanyag áttekintésére októberben mindössze négy órát kaptak, a kamarai elnök kiemelte:

„a széleskörű felháborodást követően a MOK-nak sikerült elérnie, hogy a kétszer egy év korlátozás nélküli kirendelést levitték maximum 44 napra, és meghatározták azt is: kik azok, akik nem rendelhetők ki. ”

Azt viszont a kamarai elnök fájlalja, hogy a másodállások ügyében nem történt előrelépés, még akkor sem, ha nem tiltásról van szó, hanem engedélyhez kötik azt, hogy az orvos a főállása mellett másutt is dolgozhasson.

„A másodállás megmaradása sok esetben közellátási érdek, így a helyzetfelmérés után kellett volna a szabályozni ezt a területet.”

A hálapénz büntethetőségével kapcsolatban Kincses Gyula kifejtette: a paraszolvencia kivezetésének meg kell teremteni a feltételeit, és nem a Covid- járvány alatt kellene még ezzel is terhelni az ellátókat.

„Társadalmi kampányt várunk, ami nem azonos azzal, hogy elindítják a »próbavásárlói kommandókat«. Bízunk abban, hogy ha elindul egy olyan közösségi mozgalom – a kormány erős kommunikációs támogatásával – amelynek során azt hangsúlyozzuk, hogy senkit nem ér hátrány azzal, ha nem ad hálapénzt, akkor hamar elterjed, hogy tényleg felesleges a boríték, mert anélkül is ugyanazt az ellátást kapta a páciens. ”– fogalmazott a MOK elnöke.

Kincses Gyula a kormányzat rendszerátalakítási terveiről azt mondta, elfogadja, hogy „a járvány után nem szabad ugyanahhoz a struktúrához és működési rendhez visszatérni, mint ami előtte volt”.

Mint aláhúzta, a koronavírus-járvány hihetetlen szenvedést, terhelést, károkat okoz, ugyanakkor vannak előnyei is. Szerinte például a telemedicinában, a távgyógyításban olyan fejlődés történt az elmúlt hónapokban, mint eddig soha:

„Az emberek rájöttek, hogy nem kell mindennel azonnal az orvoshoz szaladni, számos ügyet telefonon, e-mailben, az elektronikus egészségügyi szolgáltatási térben is el lehet intézni.”

Megjegyezte azonban, hogy a komplex egészségügyi reformról nincsenek ismereteik, mert bár a reform generális előkészítési folyamatának a kamara aktív szakmai résztvevője volt:

„a jogalkotási szakaszból, a részletszabályok kidolgozásából a MOK éppen úgy kimaradt, mint az összes többi szakmai szervezet.”

A MOK elnöke arról, hogy az idén megjelentek a kórházakban a katonák, hogy az Országos Kórházi Főigazgatóságot (OKFŐ) vezetője egy volt rendőrkapitány vagy, hogy a megyei rendőr-főkapitányságok mintájára szerveznék át az intézményi struktúrát, azt mondta:

„Pintér Sándor miniszterelnök-helyettes a szakmai tudását, tapasztalatát belügyminiszterként szerezte, tehát az általa javasolt megoldások is döntően erre a tudásbázisra épülnek. Az elmúlt tíz évben olyan elbizonytalanodás, spontán szervezetlenség, irányítási rendezetlenség volt tapasztalható az egészségügyben, hogy ehhez képest egy nem feltétlenül a mi kedvünkre való rendrakás is hasznos lehet.”

A koronavírussal együtt a kórházakban megjelentek a katonák is

Kincses Gyula szerint a MOK az elmúlt egy évben eredményeket ért el, változások indultak az ágazatban, amihez hozzájárult az is, hogy a vírushelyzet reflektorfénybe helyezte az egészségügyet. – Ennek nyomán a kormány felismerte, hogy a reformok nem halogathatók, és muszáj szakmai partnerségre törekednie az orvostársadalmat képviselő testülettel – tette hozzá az elnök.

- MOK-elnök: Az elmúlt tíz év egészségügyi káoszánál egy nem feltétlenül a mi kedvünkre való rendrakás is hasznos lehet

Kincses Gyula szerint értek el sikereket, de a reform részleteinek kidolgozásából a szakmai szervezeteket, így az orvosi kamarát is kihagyták.

Orbán: Nem sok hiányzik ahhoz, hogy Moszkvához hasonlítsuk Brüsszelt