Orbán: Nem sok hiányzik ahhoz, hogy Moszkvához hasonlítsuk Brüsszelt

Nem emelte fel a hangját Angela Merkel német kancellár az Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel folytatott legutóbbi megbeszélésén – cáfolta a Welt am Sonntag értesülését a konzervatív vasárnapi német lapnak adott interjújában a kormányfő. A sajtóhírrel kapcsolatban elmondta:

„Angela Merkel erős asszony, a felemelt hang pedig a gyengeség jele lenne.”

Orbán Viktor a legutóbbi EU-csúcson a költségvetésről, a koronavírus-járvány miatt felállított helyreállítási alapról és a jogállamisági mechanizmusról kötött megállapodással kapcsolatban az Európai Parlamentet (EP) kárhoztatta, mondván:

„egy objektív kritériumok nélküli jogállamisági mechanizmusról tartott szavazással kapcsolta össze a helyreállítási alapot. (...) A jelenlegi megoldás a józan ész diadala”– mondta Orbán Viktor.

Szerinte az EP azt gondolja, hogy nagyobb a legitimitása, mint a nemzeti parlamenteké, ami teljes tévedés. – A testület ebből a szerepfelfogásból kiindulva előállt egy utólagos kiegészítéssel, amelynek célja a nyomásgyakorlás volt. Ezért kényszerültünk a vétó bevetésére – magyarázta a kormányfő, aki kijelentette:

„Valójában az összes tagállam szuverenitásáról volt szó. Az EU-s szerződésekben már van meghatározás a jogállamiság fogalmára, az EP pedig ezt megpróbálta jogellenes módon megkerülni. Ezért volt zseniális Angela Merkel határozati javaslata, miszerint a mechanizmus csak az EU-s szerződések alá rendelve, méghozzá a költségvetési érdekek védelmére maradhat meg, és a szankciókat elsőként felül kell vizsgálnia az Európai Unió bíróságának.”

Orbán Viktor szerint „Magyarország állampolgárai ezzel teljesen egyetértenek”.

„Tudjuk, milyen, amikor nem a saját fővárosunkban születnek meg a döntések. Mi egy erős, a szerződéseket betartó nemzetállamokból álló szövetség tagja akarunk lenni, de már nem sok hiányzik hozzá, hogy Moszkvához hasonlítsuk Brüsszelt”– válaszolta a lap kérdésére.

Kifejtette, hogy egykor a moszkvai központi bizottság szabta meg az ideológiai irányvonalat, és ez a mechanizmus pénzügyi szankciók fenyegetésével kényszerítené a tagállamokat „ideológiai szempontból meghatározott politikák” végrehajtására. Mindezzel kapcsolatban azt is állította:

„Brüsszelből rengeteg dokumentum érkezett, amelyek szerint például a menekültek befogadása is a jogállamisági mechanizmus témája, de mi nem akarunk migrációt. A jogállamiságnak az EP által képviselt meghatározása önkényes, és azzal járhat, hogy bármikor a mechanizmus hatálya alá lehet vonni akár a családpolitikát is.”

Bár a Welt am Sonntag-interjú címe úgy szólt, hogy „Manfred Weber megsértette a magyar népet”, az Európai Néppárt (EPP) EP-frakciójának jelenlegi vezetőjével szemben a miniszterelnök egy 2018-as esetet hozott fel. Szerinte két éve egy budapesti találkozón megegyezett a német politikussal, hogy támogatja megválasztását az Európai Bizottság elnökének, de két nap múlva Weber nyilvánosan kijelentette, hogy nem akarja a magyarok szavazataival megszerezni a tisztséget.

„Itt mindenki azt kérdezte: miféle ember az ilyen? Másodrangú európaiaknak tart bennünket? Ez az ügy nem rólam szólt, hanem a magyar nép sértegetéséről. Elvesztettük a bizalmat benne”– mondta.

Orbán Viktor nevetségesnek tartja az EPP soraiban a magyarországi médiahelyzetről megfogalmazott vádakat, mert szerinte:

„objektív vizsgálatok igazolják, hogy a kormánykritikus média piaci részesedése 50 százalék feletti”.

Ezzel szemben a kormányfő magával az EPP-vel lát problémát. Úgy vélekedett, Manfred Weber ugyanolyan koalíciót akar Brüsszelben, mint Berlinben, ahol a kereszténydemokraták a szociáldemokratákkal kormányoznak. Szerinte ez azzal jár, hogy hamarosan nem lehet majd megkülönböztetni egymástól a konzervatívokat és a szocialistákat, de a a pártcsaládnak meg kellene őriznie keresztény-konzervatív jellegét.

„Nem mi hagyjuk el az EPP-t, hanem ők minket”– szögezte le.

Orbán Viktor az interjúban a brexit kapcsán azt állította, hogy a britek távozásával az EU kibillent az egyensúlyból. Emiatt Németország és Franciaország meghatározó befolyása révén gazdaságpolitikája „egyre szocialistább”, a globális versenyben elszenvedett lemaradásra „Brüsszel válasza nem a teljesítmény és a versenyképesség erősítése, hanem egyre inkább a protekcionizmus”. Ezzel összefüggésben is érdekes megállapítást tett:

„A korrupció Magyarországon semmivel sem elterjedtebb, mint Ausztriában, Franciaországban vagy Németországban.”

Megismételte az általa ebben a témában gyakran ismételt védekezést, amely szerint „az ügyészség például Németországgal ellentétben nem a kormány, hanem a törvényhozás felügyelete alatt áll”. A miniszterelnök Németországnak is hasonló kétharmados kormányzást kívánt, mint neki van, mondván:

„igen fontos a lakosság többségének egyetértése a leglényegesebb ügyekben”.

Arra, hogy ez így van hazánkban, Orbán Viktor példaként a koronavírus-járvány kezelését és a nemzeti konzultációt hozta fel, amely „biztosította az intézkedések bázisdemokratikus támogatottságát". Végezetül megdicsérte az általa vezetett kormányt, ezekkel a szavakkal:

„Ne feledkezzünk meg az ókori görögök demokráciáról vallott két alapelvéről: a demokrácia a részvétel mellett a jó kormányzásról is szól. Ezt csináljuk mi Magyarországon.”

- Orbán: Nem sok hiányzik ahhoz, hogy Moszkvához hasonlítsuk Brüsszelt

A miniszterelnök „objektív vizsgálatokra” hivatkozva azt állítja, hogy Magyarországon többségben van a kormánykritikus média.

Parragh örül az iparűzési adó felére csökkentésének