Na jó, nekem ez kínai. Sőt, még csak nem is a világszerte „kínainak” tekintett mandarin, hiszen a még mélyebb ismeretet igénylő pekingi nyelvjárásban íródott. De hát milyen legyen egy Peking belvárosi sikátoraiban játszódó kínai regény? Már amellett, hogy eleve jó, mert bárhol, bárki, bármilyen nyelven megérti fiatal főszereplőinek vágyait és találkozásukat az élet realitásaival.
A szerző a magyar férje miatt budapestivé vált Xue Yanping, aki annyi idős korában ott élt, mint a verekedős Öreg Kettő és első szerelme, Wu Qiang, meg későbbi felesége, a kamaszkora óta belé szerelmes Wang Daling. Nem csoda, hogy az olvasó szinte maga előtt látja a Löszgödör sikátor szorosan egymás mellé épült, közös belső udvarra nyíló házait, ahol mindenki azonnal tud mindent mindenkiről és kis híján érzi az illatokat és a penetráns szagokat.
Az utóbbihoz érdemes megjegyzést fűzni. Xue Yanping már azért megérdemelte volna a legrangosabb kínai irodalmi elismerést, a Lao She díjat, ahogyan az udvarok közös pöcegödreinek tartalmát a hátukon cipelt vödrökbe merő szarszállító élmunkás hivatástudatát idézi: „Legyen csak mocskos egy ember, ha cserébe tízezer család lesz tiszta!” Bizony, abban a régi Kínában a latrinatisztító is lehetett megbecsült, sőt, messze földön híres tagja a társadalomnak! Ha ezen túltesszük magunkat, már semmin sem fogunk fennakadni. Azon sem, hogy a szerző – akárcsak a szép Wu Qiang – a kulturális forradalom utáni óriási tülekedésben is bejutott az egyetemre, hogy beleszeretett a világirodalomba és nő létére nem csak elismert, de egyenesen feminista író lett.
A Lazúrkő 2016-ban komoly szenzációt keltett Kínában azzal, hogy nem volt hajlandó tudomást venni egy sor ősi taburól. (A Tienanmen tér neve azért nem szerepel benne, a régi tabuk helyére mára újak nőttek.) Négy évvel később a magyar olvasó is meggyőződhet róla, hogy sokkal több egzotikumnál: egy generáció nagyregénye, s mire végére érünk a két évtizedet felölelő történetnek, nem csak hőseink élete huppan bele az évezredek alatt kivájt keréknyomba, de a mai Kína alapjai is megszületnek. Kis tétovázással azt is mondhatnánk, hogy a modern Kínáé, de ezt meghagyjuk a társadalomtudósoknak. Itt csak irodalomról van szó, emberekről, örök érzelmekről és specifikus helyi viszonyokról, amelyek persze egyáltalán nem olyan nagyon specifikusak. Mi is láttunk már hasonlókat, legfeljebb nem hieroglifákkal írunk és ezért kell a fordító Kiss Marcellnek elmagyaráznia, miért is jelent Öreg Kettő nevében a szám voltaképpen rosszul viselkedő, buta fiút. Nem olyan bonyolult ez.
Infó
Xue Yanping:
Lazúrkő – Történet a Tiltott Város árnyékából
Fordító: Kiss Marcell
Libri Könyvkiadó, 2020
