Ausztriában nyilvánosságra hozták terrorellenes törvénytervezetet. A belügy és az igazságügyminiszter vezetésével megfogalmazott büntetőintézkedések a november 2-i bécsi terrortámadás nyomán születtek, a további lépésekről 2021-ben határoz majd a néppárti-környezetvédő osztrák kormány.
A leginkább vitatott elképzelés arra vonatkozott, hogy ne hagyhassa el a börtönt az a terrorista, aki leülte büntetését, de nyilvánvaló fenyegetést jelent szélsőséges vallási meggyőződése a társadalom számára. Ez az elmúlt hetekben gyakran emlegetett javaslat nem került bele a szigorított intézkedéstárba, mint ahogy a politikai iszlám fogalma sincs nevén nevezve, csak általában szólnak a rendszabályok a vallási szélsőségek ellen.
Aki vallási alapon vezető szerepet vállal egy törvényellenes szervezetben, az a jövőben kétéves büntetést kaphat, aki pénzzel vagy más formában támogat ilyen politikai csoportot, az egy éves börtönnel számolhat. Az integrációs miniszter szerint a politikai iszlám elleni fellépés kulcsintézkedéseiről van szó, a belügyminiszter ellenben úgy látja, hogy a javaslat jogi alapot teremt a muzulmán testvériség nevű, rejtőzködő terrorszervezettel szemben is.
A szövegezés visszafogottsága mögött az osztrák alkotmánybíróság friss határozata áll, a testület ugyanis alaptörvényellenesnek minősítette a kormány azon korábbi döntését, miszerint az általános iskolák alsó tagozatán tilos a muzulmán fejkendő viselése. A szakértők szerint nem lehet szelektíven kifogásolni vallási meggyőződést, vagyis csak az iszlám vallás ellen fellépni.
Határozottan kíván viszont a hatóság azon mecsetek ellen fellépni, ahol szélsőséges egyesületek, csoportok tevékenykednek. Az illetékesek az eddiginél gyorsabban, különösebb egyeztetés nélkül dönthetnének a bezárásukról. A tervek szerint országos regisztert állítanak össze az Ausztriában tevékenykedő összes imámról, mecsetirányítóról, hogy kiszűrjék a szélsőségeseket, szigorúbban ellenőrzik az iszlám vallási képviselők külföldi finanszírozásának tilalmát. Listát állítanak össze a terrorizmus börtönviseltjeiről is, nehogy rendszerellenes személyek kerüljenek be biztonsági foglalkozásokba, s még véletlenül se juthassanak fegyverekhez. Az alkotmányvédelmi hatóságnak minden új fegyverviselési engedélyt ellenőriznie kell.
Az osztrák terrorszakértők fel akarják gyorsítani a kettős állampolgárság megszüntetésének a gyakorlatát, ehhez új törvényeket fogalmaznak. Módosítják az úgynevezett szimbólumtörvényt. Ennek alapján a szélsőjobboldali identitárius mozgalom jelvényeit éppen úgy be akarják tiltani, mint a Muzulmán Testvériségből kivált újabb vallási szélsőségesekét. Szigorítják a terrorizmusért elítéltek feltételes elbocsátásának gyakorlatát, (a novemberi merénylő korábbi büntetésének a felét sem ülte le), a korai szabadulásról döntő testületbe a biztonsági szervek, a radikalizálódás megállításával foglalkozó civil intézmények, valamint az elítélt családtagjai vehetnek részt. A feltételesség ideje alatt gondoskodni kell a kiszabadult személy szigorú ellenőrzéséről. Felmerült, hogy elektromos bilincs viselése legyen az idő előtti szabadulás feltétele.
A terrorellenes intézkedéseket élesen bírálta, az Amnesty International, amely az emberi jogok megsértéséről beszél, az Ausztriában élő iszlám lakosságot képviselő Iszlám Hitközség (IGGÖ) alkotmányellenesnek tartja. Jogász körökben elkapkodott elképzelésekről beszélnek, sokan firtatják, hogy a meglévő rendszabályok miért nem elegendőek a most javasolt tervezetek megvalósítására.
A konzervatív Die Presse című napilap vezércikke megértőbb, érti, hogy a politikusoknak védeni kell a szabadságot, nem írhatják elő az ország polgárainak, hogyan gondolkozzanak, milyen véleményt tartsanak legitimnek. Másfelől viszont az állam nem tűrheti a terrorizmust, fel kell lépnie a demokráciát veszélyeztető radikális irányzatokkal szemben, (legyenek akár vallási indíttatásúak, akár nem). A lap szerint a sebtiben összeállított elképzelés a koalíciós kormány kompromisszumát tükrözi, a néppárt az iszlám ellen kíván az eddiginél határozottabban fellépni, a zöldek a szélsőjobboldal ellen. A Presse végkövetkeztetése: az új szabályok nem akadályozták volna meg a novemberi terrortámadást, nem integrálják a társadalom peremére kerülteket.
