panelfelújítás;Pesti út;

- Nincs elég pénz a felújításra, tovább pusztul a Pesti úti krízistömb

Hiába nyert a Rákosmente 1,1 milliárdnyi uniós támogatást a Pesti úti garzonházak felújítására, a szükséges plusz pénzt sem a kerület, sem a kormány nem állta.

„A lányom nem engedi ide az unokáimat, mert fél, hogy hazaviszik a poloskákat. A ház gyerekeit kinézik az iskolából, sőt az itt lakó tanítónő ellen is bejelentést tett egy szülő, mert csípésnyomok vannak a karján” – bukik ki a panasz Ildikóból, aki már 20 éve lakik a Pesti úti garzonházak egyikében. Rendőrként kapta egykor szolgálati lakásnak, azután itt ragadt. 

A Pesti út 27-29. szám alatt található két tízemeletes panelház iszonyatosan le van pukkanva. Az áldatlan állapotok felszámolása érdekében a kerületi önkormányzat 2016 augusztusában pályázatot nyújtott be az uniós forrásból meghirdetett „alacsony státuszú lakosok életkörülményeinek javítása, társadalmi és fizikai rehabilitációja Budapesten” című támogatási felhívásra. A pályázat fő elemét a Pesti úti garzonházak felújítása jelentette. A megvalósításra 1,115 milliárd forint támogatást kapott a kerület, amelyhez 111,2 millió forint önrészt vállalt az önkormányzat. Ám a kerület nem tudja előteremteni a többletköltségeket, helyette a Pénzügyminisztériumtól kért segítséget, de a tárca elutasította a kérését. 

Úgy fest, a nagy tervekből végül nem lesz semmi. Mivel az EU hétéves költségvetési ciklusa most zárul, minden jel szerint a rekonstrukcióra nyert támogatás bent ragad. Pedig a nehéz sorsú lakóknak a kerület vezetése az épület felújításán felül még jó pár dolgot ígért: elhelyezkedést segítő programokat, modern játszóteret, térfigyelő kamerarendszert. Míg a paneltornyokban élőket sorsukra hagyták, másra jutott pénz: a garzonházaktól nem messze 10,5 milliárd forintért épít sportcsarnokot a Mészáros-család cége. 

A tízemeletes panelokban csak az egyik lift működik, az erkélyek életveszélyesek, a szemét szétdobálva, a tető beázik. Sok lakást még szociális alapon se tudnák kiadni: néhányon még ajtó sincs. „Akinek itt nincs poloskája, meg csótánya, az nem is lakik itt”- sóhajt az egyik lakásban élő Ildikó. Az épület „lakossága” vegyes: lakik itt kőműves, minisztériumi titkárnő, meg sok kétes alak, akikről nem tudni miből élnek. Minden lakás 26 négyzetméteres, de akad olyan, ahol hét gyerek lakik a szüleivel. 

Ugyan 2016-os uniós pályázat fő elemét a garzonházak felújítása jelentette, de az akkori tervek ennél jóval többről szóltak. A panelépületek hőszigetelése, a nyílászárók cseréje, a tető szigetelése és az erkélyek felújítása mellett közösségi kert, többgenerációs játszótér és térfigyelő kamerarendszer telepítése, valamint elhelyezkedést segítő és mentálhigiénés programok is szerepeltek a projektben. Minderről 2018 nyarán Riz Levente akkori polgármester számolt be a projektnyitó rendezvényen. A lakbérrendelet következő évi módosításakor azt is rögzítették, hogy a „Rákosmenti krízistömb rehabilitáció 2016” projekttel érintett lakások bérleti díja a felújítás miatt nem nőhet. 

Szociális alaponA XVII. kerületi ingatlanegyüttes 1987-ben épült. A paneltornyokban egyenként 162 kislakás van. Mindegyik önkormányzati bérlemény. A többségét szociális alapon utalta ki a kerületi önkormányzat kis jövedelmű, rászoruló családoknak, a bérleti díj 8-13 ezer havonta, de akad néhány piaci lakbért (30 ezer/hó) fizető bérlő is. A lakbéren felül fizetni kell a víz-, csatornahasználatért és szemétszállításért, valamint lakásonként 509 forintba kerül a lifthasználat havonta. De a Pesti úti garzonházakban élőknek mindezeken felül a kaputelefon-javítás, a takarítás, valamint az őrzés költségének 30 százalékát is meg kell fizetni.

A várva-várt rekonstrukció azonban csak nem akart elindulni. A lakók hiába kérdezték az önkormányzatot, kitérő válaszokat kaptak. A kerületben nagy támogatottsággal bíró Riz Levente még a választások előtt elhunyt. A helyette induló kormánypárti jelölt győzni tudott – miközben a Fidesz tavaly a legtöbb fővárosi kerületet elbukta. Horváth Tamás polgármester a megválasztása után nem sokkal tartott közmeghallgatáson szentül ígérte, hogy a garzonház felújítása 2020-ban megtörténik. A projekt azonban egy cseppet se mozdult előre.

Az önkormányzat 2019 nyarán írt ki közbeszerzési pályázatot az épületek energetikai felújítására. A bírálati összegzés szerint egyetlen érvényes ajánlat érkezett: egy bonyhádi cég nettó 750 millió forintot kért a munkáért, a támogatási szerződésben viszont az erre elszámolható nettó költség messze elmarad az ajánlatban szereplő összegtől. A kerület támogatás-kiegészítési kérelmet nyújtott be a Pénzügyminisztérium regionális fejlesztési programokért felelős helyettes államtitkárságához, de az elutasította a kérelmet. A projektre megítélt támogatás és a nyertes ajánlati ár közötti különbözetet így teljes egészében az önkormányzatnak kellett volna kifizetni, amire az eljárás eredményét közlő hirdetmény szerint nincsen lehetősége.

– Az eljárás dokumentumaiból egyértelműen kitűnik, hogy a fideszes vezetésű kerületi önkormányzat nem vállalja, hogy kifizesse a nyertes ár uniós támogatást meghaladó részét – mondta a Népszavának Kis Miklós, a Párbeszéd XVII. kerületi elnöke, akit az egyik lakó keresett meg panaszaival. – A garzonházak nehéz sorsú lakóinak méltóbb életkörülményeire a kormánynak sincs pénze. Arra viszont van, hogy a leromlott panelházaktól nem messze 10,5 milliárd forintért Mészáros Lőrinc cégével egy újabb sportcsarnokot építtessenek – fűzte hozzá a Párbeszéd helyi elnöke.

A Népszava megkereste a XVII. kerületi önkormányzatot és a Pénzügyminisztériumot is, felvilágosítást kérve arról, hogy pontosan mennyi hiányzott a projekt megvalósításához és miért nem tudta megtoldani a támogatást a tárca. A cikk megjelenéséig egyik helyről sem kaptunk választ.

Másra azért akad pénzA Pesti úti projekt csúfos bukása azért is különös, mert úgy tűnik, más kerületi beruházásokra azért jut pénz. A kerület 800 milliót költ útépítésre és közvilágításra, ezt Szíjj László cége végzi. A néhány sarokkal arrébb épülő multifunkcionális sportcsarnok kivitelezését a Mészáros Lőrinc gyerekeinak érdekkörében lévő ZÁÉV vállalta 8 milliárdért, de a tavaly decemberben Horváth Tamás már azt mondta, hogy 10,5 milliárdba kerül a végére. Ráadásul az ötszázmillióra becsült éves üzemeltetési költség alaposan megterheli majd a kerület költségvetését.

Nem vagyok egyházi nyugdíjas lelkész – így reagált lapunknak Donáth László arra a közleményre, amit az evangélikus egyház északi egyházkerületének elnöksége adott ki.