A vitorláskikötők bérbeadásának megismételt pályázati kiírásáról döntött a Balatoni Hajózási Zrt. múlt heti közgyűlése. Az állami cég – amelyben a Magyar Turizmus Zrt.-n keresztül 75 százalékos többséggel bír a kormány – ragaszkodott hozzá, hogy a korábbi feltételeken ne változtassanak, pedig az első, szeptemberben meghirdetett kör eredménytelenül zárult: hárman ugyan megvásárolták a tenderfüzetet, de ajánlat nem érkezett. A 11 jachtkikötő 15 éves üzemeltetésére továbbra is egyben lehet pályázni, s a cég április 1-től adná bérbe őket.
A második legnagyobb részvényes, a siófoki önkormányzat viszont kíváncsi volt arra, hogy a település vitorláskikötőjét miképpen becsülték fel, ezért kikérte az előzetes
értékbecslésről szóló szakértői véleményt. Lengyel Róbert független polgármester a közösségi médiában közölte: nem értették ugyanis – ennek megfelelően nem is szavazták meg –, a Bahart miért ragaszkodik ezekhez a feltételekhez. Ám azzal szembesültek, hogy a siófokiról nincs különálló értékbecslés, csak a 11 kikötőről együttesen, de azt sem adták ki nekik arra hivatkozva, hogy a Bahartot titoktartási kötelezettség terheli a szakértői véleményt készítő társaság felé. – Tájékoztattuk Siófokot, hogy a titoktartási kötelezettséget a partnertől kapott szerződés tervezet elválaszthatatlan részét képező általános szerződéses feltételek rögzítették. Siófok kérését továbbítottuk az érintett cégnek és várjuk a válaszukat – felelte ezzel kapcsolatos kérdésünkre a Balatoni Hajózási Zrt.
A lapunk által megkérdezett jogász szerint viszont a Polgári Törvénykönyv vonatkozó, a titoktartási és felvilágosítási kötelezettségről szóló passzusa szerint a tulajdonos – amely jelen esetben még igazgatósági tagsággal is bír – minden, a társaságra vonatkozó iratba betekinthet, s ez alól a jogszabály kivételes esetben ad felmentést a cégvezetésnek. Ilyen a visszaélésszerű joggyakorlás – például, ha az érdeklődő tulajdonos naponta több iratot kér ki folyamatosan –, ha üzleti titkot sért – például, ha a tagnak tulajdonrésze van egy konkurens cégben –, illetve, ha a titoktartási nyilatkozatot a tag nem írja alá. Elvileg azonban Siófok egyik kitételnek sem felel meg, vagyis – titoktartási kötelezettség mellett is, de – engedni kellene, hogy megismerje a szakértői anyagot. Egy magánjogi szerződésben a két szerződő fél – jelen esetben a Bahart vezetése, illetve a szakértői értékbecslést végző cég – nem köthet olyan megállapodást, amely egy harmadik fél törvényben rögzített jogait sérti, ez ugyanis jogszabály-ellenes.
