Több mint harmincezer földrengést észleltek az Antarktiszon augusztus vége óta – közölték tanulmányukban a Chilei Egyetem kutatói, akiket meglepett a szeizmikus aktivitás ilyen kiugró fokozódása a jéggel és hóval borított földrészen.
Az egyetemhez tartozó chilei Országos Szeizmológiai Központ tudósai arról számoltak be, hogy a kis rengéseket, amelyek között egy 6-os erősségű földrengés is volt, a Bransfield-szorosban figyelték meg, egy 96 kilométer széles óceáni árokban, amely a Déli-Shetland-szigetek és az Antarktiszi-félsziget között húzódik. A szoros mellett számos tektonikus lemez és mikrolemez találkozik, ami folyamatos ütközéshez vezet, de az elmúlt három hónapban mégis szokatlanul felerősödött a szeizmikus aktivitás a központ kutatói szerint.
Azt is közölték, hogy a szeizmikus aktivitás fokozódása főleg szeptemberben jelentkezett, amikor egy nap alatt több mint ezer rengést észleltek. A földrengések olyan gyakorivá váltak, hogy a szoros, amelynek szélessége évente 7-8 milliméterrel növekedett, most egy év alatt 15 centimétert nőtt. Sergio Barrientos, a központ igazgatója szerint ez hússzoros növekedést jelez, amiből arra lehet következtetni, hogy
A félsziget egyike a Föld leggyorsabban felmelegedő régióinak, és a kutatók folyamatosan figyelemmel kísérik, hogy a klímaváltozás hogyan hat a jégtakarójára és gleccsereire.
Raul Cordero, a Santiagói Egyetem klímatudósa szerint egyelőre nem világos, hogy a földrengéseknek milyen hatása lehet a régió jégtakarójára. Mint mondta, nincs rá bizonyíték, hogy az ilyen szeizmikus aktivitásnak jelentős hatása lenne a sarki jégsapkák stabilitására.
