A magyar gazdaság fekete éve az idei, ugyanis az elmúlt száz év ötödik legnagyobb visszaesését szenvedte el - mondta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a Monetáris Tanács ülését követő sajtótájékoztatón. A jövőt tekintve is sok a bizonytalanság, ennek is betudható, hogy extrém széles sávban lőtte be a 2021. évi gazdasági növekedés várható mértékét a jegybank. Azzal számolnak, hogy 3,5-6 százalékkal nőhet a magyar gazdaság, az idei 6-6,5 százalékos visszaesés után – ismertette a jegybank friss gazdasági prognózisát Virág Barnabás, az MNB alelnöke. Egyre több kutató hozza nyilvánosságra a jövő évi prognózisát, s ezekből az derül ki, hogy elmarad a várt felpattanás a világgazdaságban, de különösen igaz ez a magyar gazdaságra.
A kormány hétfőn közölte a maga előrejelzését: az idei 6,4 százalékos visszaesés után jövőre 3,5 százalékos növekedéssel kalkulálnak. Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezetője egy keddi konferencián arról beszélt, hogy a kutatóintézet 3,5 százalékos növekedéssel számol 2021-re, míg a GKI szintén friss előrejelzésében 3,7 százalékot hozott ki.
A jegybank hat százalékos előrejelzése kiugróan optimista, igaz a tavaszi előrejelzésük is az volt, hiszen 2020-ra két százalékos gazdasági növekedést (!) jósoltak. A keddi jegybanki sajtótájékoztatón Matolcsy György jegybankelnök azzal magyarázta ezt az előrejelzési baklövést, hogy nem számoltak a járvány második hullámával, illetve azzal kalkuláltak, hogy kormány gazdaságvédelmi intézkedései jóval hatékonyabbak, célzottabbak lesznek. A jegybank elnöke szerint hiba volt a kedvezményes lakásáfa megszüntetése, mert ezzel tönkretették a lakásépítési piacot, és ez az idei visszaesést fél százalékkal növelte. Ráadásként a magyar kormány - a német kabinettel szemben -, nem tudta a közösségi fogyasztást kellően növelni, ami egy százalékkal növelte a visszaesést. Ugyancsak elégtelenek voltak a kormány intézkedései az állami beruházások felpörgetésére is, ez 1,4 százalékot dobott recesszión - fogalmazott Matolcsy.
A jegybak elnöke szerint a múlt eredményeiből és a hibákból tanulni kell, ezért azt javasolja a kormánynak, hogy egyszerre kell több területen komoly strukturális átalakításokba – reformokba - kezdeni. AZ MNB elnöke azt javasolja a kormánynak, hogy gyorsan kezdjen bele egészségügy, a demográfiai politika, a nyugdíjrendszer és a lakáspolitika átalakításba. Érdemes a nagy változásokat minél hamarabb egy csomagban meglépni- vallja az MNB elnöke, aki ezen túl azt is javasolja kormánynak, hogy egy tíz évre szóló versenyképességi, gazdasági és fejlesztési tervet dolgozzon ki.
A jegybankelnök javaslatai látszólag nem számolnak a politikai ciklussal, pedig 2022-ben országgyűlési választások lesznek, amihez közeledve a kormányok általában nem kezdenek nagy átalakításokba.
A jegybank nemcsak a gazdasági növekedés, de az inflációs folyamatok megítélésében is bizonytalan. Virág Barnabás szavaiból az derült ki, hogy az idei 3,4 százalékos éves pénzromlás után jövőre az infláció emelkedését várja: 2021-re a jegybank 3,5-3,6 százalékos áremelkedést vár. Nem dőlhetünk hátra – fogalmazott Virág Barnabás alelnök -, a következő hónapokban változékony lesz az infláció. Középtávon azonban már optimistább a jegybank, ugyanis a magyar gazdaságban megvan a növekedési és helyreállítási potenciál, így 2021-2023 közötti három évben átlagosan négy százalék lehet a növekedés, míg az infláció az előrejelzési horizont végére visszatérhet a három százalékos célhoz – mondta az MNB alelnöke.
