Még mindig tart a nyomozás a november eleji bécsi terrortámadás ügyében, az egyszemélyes merénylet ellenére a hatóságok minden korábbinál nagyobb figyelmet fordítanak „általában“ a politikai iszlámra (iszlamizmusra), azokra a szervezetekre, amelyek a vallás nevében utasítják el az osztrák alkotmányt és a demokratikus intézményeket.
Meg is lepte a közvéleményt, amikor a merénylet után egy héttel az ország biztonsági erői, a rendőrségtől a terrorelhárításig átfogó razziát indítottak négy tartományban a palesztin Hamász és az egyiptomi eredetű Muszlim Testvériség (MT) nevű szervezet ellen. Hogy ezek Ausztriában lennének aktívak, arról ugyanis korábban csak keveset lehetett hallani, a négy ember életét kioltó, további 22 személyt megsebesítő 20 esztendős fiatalemberről is csak azt derítették ki, hogy már Ausztriában született albán származású muzulmán, aki egy bécsi hátsó udvarban működő imaházban radikalizálódott, s aki az Iszlám Államhoz akart csatlakozni, de Törökországban lefülelték. Visszatoloncolták, a börtönben szerzett hasonló gondolkodású társakat.
Nem is függött össze a merényletével a Luxor névre keresztelt hadművelet, csak véletlen egybeesés történt. Az akciót a szervezők már másfél éve szervezték, s az előkészület során 21 ezer órányi megfigyelést végeztek. A hatalmas felvonulásban 930 rendőr és biztonsági ember vett részt, hatvan helyszínen tartottak házkutatást, 30 személyt tartóztattak le. A biztonsági szakértők technikai eszközöket, iratokat, milliós összegű készpénzt vittek el. Tabula rázát akartak csinálni, megtudni, hogy a Muszlim Testvériség milyen súllyal van jelen az országban, s hogy valóban olyan életveszélyes alakulatról van szó, ahogyan azt az elemzők állítják.
Az eredetileg 1928-ban Egyiptomban alapított szunnita szervezetet az ötvenes években betiltották, 2012-ben viszont az országnak Mohammed Mursi személyében a Testvériséghez tartozó elnöke lett. Mursi egy év múlva megbukott, hívei tömegesen emigráltak. Az időközben a fejlett világ hatvan országában is megtelepedett MT ausztriai felbukkanásáról először 2014-ben lehetett hallani, a brit Daily Mail állította, hogy az ősi iszlám morált hirdető, és a drasztikus sária törvények bevezetését követelő mozgalom Londonból Ausztriába tette át a székhelyét. A lap szerint a célpont Graz volt, azért ez a város, mert Mursi hívei, harcostársai közül többen ide menekültek.
Ennél többről van szó, már a hatvanas években tömegesen telepedtek itt le a Testvériség tagjai, sikertelen merényletek miatt Egyiptomban halálbüntetés várt rájuk, Ausztriában viszont menekült státuszt kaptak. A titkos rendekre emlékeztető előírások szerint a Muszlim Testvériség hívei nagyon gyakran egymás között házasodnak, még szövevényesebbé téve (le)településeiket. Grazban nyilvánosan vagy rejtve, 11 mecset működik, az osztrák titkosszolgálatok figyelmétől kísérve.
Az Európában tevékenykedő MT-szervezetek konzervatív radikalizmusa sokáig rejtve maradt, képviselőik nyitottnak mutatkoznak, párbeszédre készen mindenféle szervezettel. Nem verik nagydobra szélsőséges nézeteiket, antiszemitizmusukat, hatalmi ambícióikat. Tudatos törekvésük legális szervezetekbe jutni, és ott vezető pozíciót szerezni. A hatóságok az Ausztriában élő muzulmánok hivatalos képviselőjének ismeri el az iszlám hitközséget (IGGÖ), a novemberi razzia tárta fel, hogy különböző MT-alapítványok, közhasznú civilszervezetek finanszírozásában az ettől hivatalosan elzárkózó központi intézmény élénken részt vesz. Azt is konstatálták, hogy létrejöttük jórészt az 1999-2011 közötti években történt, amikor az IGGÖ élén Anas Schakfeh állt. Visszavonulásakor az elnök már egy olyan magánalapítványt irányított, amely osztrák egyetemekre bejutott, roppant konzervatív muzulmán értékeket propagáló tanárokat finanszírozott, vallásos ifjúsági szervezeteket, külföldről érkező, máshonnan már kitiltott előadókat (akik például a többnejűség létjogosultságát ecsetelték). A Luxor műveletet követően a volt elnök nyilatkozatot adott ki, és minden összefüggést a róla elnevezett alapítvány és a Muszlim Testvériség között tagadott. Az Addendum nevű, tekintélyes oknyomozó kiadvány a jelenlegi IGGÖ elnökről, a szívélyes, mindig együttműködő Ümit Vuralról mutatta ki, hogy tavaly nyáron Kölnben részt vett egy Törökországból finanszírozott 150 fős konferencián, amelyen többek között az európai MT egyik vezéralakja, Ibrahim El-Zayat ecsetelte a palesztin öngyilkos merényletek létjogosultságát, tartotta Isten büntetésének a holokausztot, s méltatta Hitler érdemeit a zsidók kiszorításában.
Hivatalosan a Muszlim Testvériség nem képviselteti magát Ausztriában , a mozgalom egyik legismertebb kutatója, Petra Ramsauer azonban 1300 főre becsüli ausztriai tagjainak számát. Közöttük mérsékeltebbek és ultraradikálisok egyaránt találhatók. Kimutathatók olyan ausztriai bejegyzésű üzleti vállalkozások is, (elsősorban ingatlancégek) amelyek köthetők a Testvériséghez. Nagyon sok pénz érkezik külföldről, elsősorban Katarból. A Luxor-razzia során 25 millió eurót sikerült lefoglalni, fegyvereket nem találtak. Mint ahogyan közvetlen összefüggést sem a Muszlim Testvériség és a novemberi bécsi terrormerénylet között.
