A gondolat akkor született, amikor a Népszava szerdai címlapján a magyar és a lengyel miniszterelnök varsói tárgyalásáról, illetve a két ország vétójának várható fejleményeiről olvashattam. És ugyanebben a lapszámban sorra vehettem azokat a híreket, tudósításokat, amelyek az Orbán-rezsim lépéseire világítottak rá. Vagyis miközben a jogállami vita előkészületei, illetve a „hunpol” elhárítási akciói zajlottak, itthon merőben orbáni módon folytatódott az ügyek rendezése vagy éppen kreálása, gátlástalanul folyt tovább a jogállam leépítése.
Ismétlem, ez csak egy kiragadott pillanat, de cseppben a tenger, a rezsim hordaléka. Kiderült például: a Nemzeti Együttműködés Rendszere arra készül, hogy kiszorítsa a tokaji történelmi borvidék síkterületi bortermelőit a tokaji név használatából. Ugyancsak erős gyanút kelt a koronavírus járvány elleni vakcina felhasználásának módja: a kormány regisztrációt kér a lakosságtól, már azoktól, akik be akarják magukat oltatni. A regisztrációért, a részletes adatszolgáltatásért cserében nem ígér semmit - mint mondják, csak felmérik az igényeket. (Ehhez vajon miért nem elég, ha már minden nap élnek vele, az anonim közvélemény-kutatás?)
Ne feledjük: eközben nagyban zajlott a brüsszeli csúcs előkészítése, annak bizonyítása, kizsarolása, hogy nincs szükség a felújítási alap és a költségvetés pénzeinek szétosztásához jogállami normák beépítésére. A Médiatanács ennek ellenére semmi kivetnivalót nem talált abban, hogy az állam által közpénzelt televízióban egy vezető fenyegetően követelte az állampárt támogatását, mi több, a hivatalosan is hírhamisító vezér a kifogást emelő országgyűlési képviselőt politikai beavatkozással vádolta.
És ugyanezen a napon olvashatták volna az európai politikusok, ha erre kíváncsiak lennének, hogy a magyar parlament igazságügyi bizottsága leszavazta a lex Szijjártót, azaz nem akarja kizárni a közbeszerzésből azokat a vállalkozókat, akik luxusajándékokkal halmozzák el a képviselőket, kormánytagokat, illetve azt is elutasította, hogy egy ilyen ajándék értéke ne érhesse el az illető tiszteletdíjának a negyedét. De ugyancsak szerdán értesülhettünk arról, hogy az ügyészség viszont vádat emelt két 88 éves nő ellen, akik 2018-ban hamis aláírásokat gyűjtöttek, viszont haja szála sem görbült annak a 14 kamupártnak, amelyek legalább 3 milliárd forintot húztak ki a költségvetésből, és annak a Bajkai Istvánnak, aki Orbán ügyvédjeként híresült el, és ma országgyűlési képviselő, de valahogy mégis volt némi szerepe furcsa aláírások megjelenésében… És a szerdai Népszava számolt be a korrupciógyanús hulladékkoncesszió tervéről is, valamint arról, hogy a KSH milyen fura, jelentősen csökkentett munkanélküliségi adatokról számolt be.
De ez a nap nem szólt sem a Szájer-ügyről, sem Demeter Szilárdról, sem arról, hogy a hatalom éppen kizárni készül annak lehetőségét, hogy bárki megvizsgálja három bank állami összevonásának hátterét. Ez a nap csak egyszerűen megüzente: a jogállamiság vitája alatt a rezsim zavartalanul működik.