A Szociális Demokráciáért Intézet arra törekszik, hogy a jövőnket meghatározó kérdésekben olyan javaslatokat fogalmazzon meg, melyekkel széles társadalmi rétegeknek lehet jobb, kiszámíthatóbb életet biztosítani. Az nem lehet kérdés, hogy a gyermekek egyenlő esélyeiért dolgozni az egyik legfontosabb kiindulási alapja ennek a munkának. A kérdés az, hogy mik lehetnek a legjobb módszerek, gyakorlatok, milyen szerepet kell az államnak vállalnia ebben a munkában, hol vannak a sarokpontok.
Európa szerte a gyermekek több mint negyede él szegénységben és kirekesztésben, vagy van ezeknek a veszélyeknek kitéve. Ezek a gyermekek családi helyzetükből adódóan és a minőségi gyermekgondozási-fejlesztési szolgáltatások hiánya miatt hátrányba kerülnek a XXI. századi készségek és képességek elsajátítása terén is. A korai életszakaszban elszenvedett hátrányok végigkísérik az életüket, és valószínűleg felnőttként tovább viszik a generációkon átívelő kirekesztettséget. Hiába a soha nem látott nagyságú gazdasági helyreállítási alap - ha Magyarország részesedik belőle egyáltalán -, hiába indul új uniós fejlesztési ciklus: ha a döntéshozók nem szentelnek kiemelt figyelmet arra, hogy a hátrányos helyzetet, a kirekesztettségből származó leszakadást megtörjék, a különbségek tovább fognak növekedni, és ez olyan feszültségekhez vezet, melyek már ma is fenntarthatatlanná teszik társadalmunk működőképességét.
A jelenlegi válság a nehéz helyzetben élő családokat fokozottan hátrányosan érinti. Az ilyen családokban felnövő gyermekek esetében a digitális eszközök hiánya, a szociális hálózat meggyengülése, a munkanélküliség növekedése, az élelmiszerárak gyors emelkedése, az intézmények hiányos működése fokozza az amúgy is súlyos lemaradásukat a jobb sorsú társaikhoz képest.
Magyarországon a gyermekek 83 százaléka nem részesül kisgyermekkori gyermekgondozási ellátásban, akik pedig részesülnek minőségi bölcsődei fejlesztésben, azok jellemzően a jobb anyagi körülmények között élő nagyvárosi környezetben élnek.
Magyarországon, a digitalizáció forradalmának kezdetén nemcsak minden negyedik magyar gyermeket veszélyezteti a szegénység és a társadalmi kirekesztés (23 százalék), de ezzel együtt minden negyedik magyar diák már most is szinte esélytelen a munkaerőpiacon, mert nem rendelkeznek az elvárt alapvető készségekkel sem. Munkanélküliek, alkalmi munkások, esetleg közmunkások lesznek.
Az Európai Progresszív tanulmányok Alapítványával (FEPS) együttműködve, több kiváló gyermekekkel foglalkozó nemzetközi szakember bevonásával javaslatokat fogalmaztunk meg egy gyermekunió létrehozására, és a gyermekjogok napján egy kiáltványt indítottunk útjára, melynek célja, hogy kampányt kezdjünk a gyermekek közötti esélyegyenlőtelenség felszámolása. Azonnali cselekvésre szólítottuk fel Európa és a nemzeti kormányok döntéshozóit kiáltványunkban, melyhez már most is rengetegen csatlakoztak.
A szöveg szerint az EU-nak fel kell nőnie polgárai elvárásaihoz, és nemcsak bankuniónak, tőkepiaci uniónak, energiauniónak és gazdasági együttműködésnek kell lennie, hanem szociális unióvá is kell válnia. Gyermekeink jelentik az igazságosabb és fenntarthatóbb társadalmak kialakításának kulcsát. Egyértelműen bizonyított, hogy a boldogulási esélyek terén mutatkozó egyenlőtlenségek már az élet első éveiben kialakulnak, és generációkon keresztül erőteljesen érvényesülnek
Minden európai gyermek számára biztosítani kell a minőségi gyermekkori gondozás és oktatás lehetőségét. Meg kell szüntetni azt a gyakorlatot, hogy a minőségi szolgáltatások nagy része csak a jobb körülmények között élő gyermekek számára érhetőek el. Az Európai Unió tagországaként Magyarországon is meg kell teremteni azt a környezetet, ahol a gyermekek a tehetségük és szorgalmuk alapján érvényesülnek, és előrejutásukat nem az határozza meg, hogy hol születtek. Össze kell hangolni a lakhatási, szociális és munkaügyi szabályokat, intézkedéseket a gyermekek fejlesztésével, mert csak ezek közös támogató együttműködésével lehet megtörni a generációkon átöröklődő szegénység ördögi körforgását.
Azt akarjuk elérni, hogy fogalmazódjanak meg azok a minimum követelmények, melyeket minden tagországban teljesíteni kell. Emellett azt is el akarjuk érni, hogy ne csak az elvárásokban egyezzünk meg, hanem forrásokat is rendeljünk a feladatok mellé. A helyreállítási alap és a most induló hétéves költségvetés kiváló lehetőséget teremt arra, hogy nekiálljunk a gyermekek esélyei közötti különbségek leküzdésének.
A Magyar Szocialista Párt képviselői egy parlamenti határozati javaslatot is benyújtottak annak érdekében, hogy nagyobb figyelem forduljon a gyermekszegénység leküzdésére. Szeretnék abban hinni, hogy a kormánypárt képviselőit is meg lehet nyerni az ügy támogatására, de látva a minden közérdeket feláldozó hatalmi játékukat az európai színtéren, erre kis esélyt látok. Pedig legalább ebben lehetne konszenzus. Meg kellene ragadnunk minden lehetőséget, és élni kellene vele, nem pedig vétót emelni a segítséggel szemben…