Még az idén, de legkésőbb jövő év elején meg kellene állapodnia a fővárosnak és a kormánynak a pesti alsó rakpartok átépítéséről ahhoz, hogy a Lánchíd melletti nagy átmérőjű víznyomócső cseréjéhez kapcsolódva valósulhasson meg a kivitelezés. Ha addig nem sikerül megegyezni, akkor vagy évekig le lesz zárva a rakpart vagy előbb nem kevés pénzért visszaállítják a jelenlegi állapotot, hogy utána nem sokkal felbontsák ismét az új kivitelezés miatt. Az előbbi tovább fokozná az M3-as metró, illetve a Lánchíd rekonstrukciója miatti forgalmi káoszt, míg utóbbi az egyébként is tetemes költségeket lökné még feljebb.
A rakpart alatti Sentab-vezeték rendkívül rossz állapotban van, így a cseréje nem halasztható tovább. Ez már a Lánchíd rekonstrukció eredeti ütemtervében is szerepelt, de a költségek csökkentése miatt kikerült a projektből a 2-es villamos híd alatti átjárójának felújításával együtt. A rakpart átépítésének részletes engedélyezési tervei elkészültek, a főváros a társadalmi egyeztetést is lefolytatta a nyáron.
Az eredeti még Tarlós István főpolgármestersége idején kötött egyezség szerint a kormány a tervezés költségei mellett a kivitelezéshez is hozzájárult volna. Csakhogy a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának (FKT) legutóbbi ülésén a kormány képviselői azzal álltak elő, hogy a hat projektet átvennének a fővárosi önkormányzattól. Ezek közé tartozik a pesti rakpart átépítése is. Ez önmagában még nem jelentene gondot, csakhogy a kormány által közölt ütemterv szerint az átvenni szándékozott beruházásokat csak a 2022-es választások után valósítanák meg. Így a víznyomócső-cseréje és a rakpart átépítése nem valósulhat meg egy időben – mutatott rá Balogh Samu, Karácsony Gergely főpolgármester kabinetvezetője egy mai háttérbeszélgetésen. A főváros mindenesetre előkészítette a kiviteli tervek elkészítéséhez szükséges tenderdokumentációt. Már csak az kellene, hogy megállapodjanak, kinek a dolga lesz a kivitelezés.
A kormány egyébként abban már engedett, hogy a rakpartok gyalogos korzóvá alakításáról annak kezelője, vagyis a fővárosi önkormányzat döntsön. A Lánchíd és az Erzsébet híd közötti szakasz a tervek szerint a felújítás után is alkalmas lesz autóforgalom fogadására, de a Várkert Bazár előtti területhez hasonlatosan csak gyalogosok és kerékpárosok által használható sétányként is használható lesz a közútkezelői döntésnek megfelelően.
Az autósok kitiltásával az attól délre, illetve északra lévő részek forgalma is csillapítható lesz, amelynek következtében megszűnik a rakpart autósztráda jellege. A város és a víz kapcsolatát erősítendő megtiltják a hajókikötést is a lépcsőzetes kialakítású rakparti részeken. A hajóforgalmat a korábban ismertetett tervek szerint a Bálna mellett kialakítandó kikötőbe terelik.
De korántsem csak a rakpart ügyében nincs egyetértés a főváros és a kormány között. A tiltakozó civilek mellett a főváros sem tartja elfogadhatónak a Galvani hídhoz kapcsolódó úthálózat eddig bemutatott nyomvonal terveit, ezek ugyanis a forgalom növekedését vetítik elő. Balogh Samu szerint nem elfogadható, hogy a belváros tehermentesítése érdekében a külvárosokra zúdítsák az autóáradatot, márpedig a Budapest Fejlesztési Központ (BFK) által bemutatott tervekből ez következik.
A kabinetfőnök szerint a társadalmi egyeztetések a járvány miatt nem haladhattak az előre meghatározott ütemben, így a korábban meghatározott december végi döntési határidő nem tartható. Karácsony Gergely ezért az FKT decemberi ülésén – a nyomvonalak ellen tiltakozó civileknek tett ígéretnek megfelelően – javasolni fogja a döntés elhalasztását. Ha a kormány ezt nem fogadja el, akkor az új Galvani híd akár az új kapcsolódó úthálózat nélkül épülhet meg, a forgalmát a jelenlegi úthálózatra engednék rá. Balogh Samu szerint ez nem feltétlenül rosszabb, mintha alkalmatlan nyomvonallal épülnének meg a hídra vezető utak. A főváros egyébként jónak tartaná a ferencvárosi rendező pályaudvaron áthaladó nyomvonalat, ám ezt a kormány nem támogatja.
Az Aquincumi híd esetében is halasztást kér a főváros. Ebben az esetben a tanulmánytervek elkészítésének kormányhatározatban megjelölt május végi határidejét tolnák hátrébb. Ezt ugyanis lehetetlen tartani, ha megfelelő mélységű társadalmi egyeztetést szeretnének az ügyben. Márpedig az északi új híd esetében legalább annyi kérdés merülhet fel, mint a déli átkelő esetén.
Az Aquincumi híd ugyan régóta szerepel a főváros településszerkezeti terveiben, de azóta sok minden változott a környéken. Balogh Samu szerint a 10-es út és az M3-as autópálya bevezető szakasza között, a meglévő vasútvonal mellett vezetett nyomvonal itt sokkal kevesebb problémát vet fel, mint a műemléki Wekerle-telep és a Kiserdő kárára megépülő utak. A tender kiírás szerint a vasúti híd északi oldalán épülne az új közúti átkelő, márpedig itt egy időről-időre megáradó patak és egy lakópark is van, a mögötte lévő Pók utcai lakótelepről nem is beszélve.
