Az európai közös vakcina engedélyezést is megkerülő újabb import szabályokat hagyott jóvá a kormány egy friss rendeletmódosításban. Ez tovább könnyíti a még nem törzskönyvezett koronavírus elleni gyógyszerek és oltóanyagok importját és hazai felhasználását. Egy korábbi rendelet már lehetővé tette ilyen - uniós törzskönyvvel nem rendelkező - szerek behozatalát a világ más részeiről, ám azoknál még feltételül szabta, hogy a honi gyógyszerhatóság vizsgálja a biztonságosságukat és hatásosságukat, s az alapján engedélyezze a felhasználásukat. Így kerülhetett szóba, hogy Magyarországon esetleg az uniós teszteken át nem esett orosz, illetve kínai vakcinát alkalmazzanak.
A mostani rendeletmódosítás ezt a kaput tágra nyitja, s azt mondja, hogy az ilyen szerek már akkor is behozhatók, ha azokat az unióban, illetve néhány ahhoz társult országban már alkalmazzák. Ez esetben nem kell a magyar gyógyszerhatóságnak garanciális vizsgálatot végeznie, ehelyett beérjük azzal, hogy szert az Európai Gazdasági Térség (EGT) országainak valamelyikében jóváhagyták, akár ideiglenes felhasználási engedélyt kapott. (Az EGT csoportjába nem csak az uniós országok tartoznak, hanem Izland, Liechtenstein, Norvégia.
Svájc, amely ugyan nem tagja az Európai Gazdasági Térségnek, de az Európai Közösséggel és a tagállamokkal kötött szerződés alapján a személyek szabad mozgása vonatkozásában azonos a jogállása.)
A rendelet pikantériája, hogy külön is említik benne Nagy Britanniát: az Európai Unióból éppen távozó országban a napokban kapott vészhelyzeti használati engedélyt a Pfizer vakcinája. A friss magyar rendelet szerint ez elég lehet arra is, hogy Magyarország e szer esetében megkerülje az európai gyógyszerhatóságnál éppen folyó törzskönyvezési eljárást. Csakhogy mint a szakértők lapunknak rámutattak, a Pfizer oltóanyaga esetében nem az engedélyező okmányhoz nehéz hozzájutni, hanem magához a vakcinához. Magyarországnak ugyan van reménye Pfizer vakcinára, de abból a kontingensből, amit az Európai Unió a közösség számára lekötött.
