A cirkuszoknak meg kell válniuk vadállataiktól, ha a jövőben életbe lép a Párbeszéd Magyarországért (PM) által október végén benyújtott határozati javaslat, amelyben a szervezet a vadállatok szórakoztató műsorokban való szerepeltetésének tiltását kéri. A Párbeszéd szerint ugyanis elfogadhatatlan, hogy érző élőlényeket természetes viselkedésüktől teljesen idegen mutatványokra kényszerítenek szórakoztatás céljából.
Emlékezetes: ősszel botrányt kavart, hogy a Magyar Nemzeti Cirkuszhoz tartozó szadai szafariparkban elpusztult két afrikai elefánt, a René Casselly tulajdonába lévő 37 éves Mambo és a 35 éves Betty, amelyek egy belföldi szállítást követően vesztették életüket, míg a harmadik társukat gyors és szakszerű állatorvosi beavatkozással sikerült megmenteni. Az Agrárminisztérium akkori közleménye szerint a két elefánt halálát valószínűsíthetően a szállítással összefüggésbe hozható baleset okozta.
Lapunk megkeresésére ifjabb Richter József, a Magyar Nemzeti Cirkusz igazgatója elmondta, nem ért egyet a Párbeszéd által benyújtott határozattal, mivel az általuk felvetett kérdés jóval komplexebb, hiszen az számos cirkuszt, azok fenntartóit, dolgozóit és állatait érinti. Az igazgató szerint mindenképpen egyeztetésre lenne szükség, melyen az állatvédő szervezetek mellett a cirkuszosok is ki tudnák fejteni véleményüket. Ha ugyanis a határozat életbe lépne, az súlyosan érintene több száz vadállatot: gondoskodni kellene azok eltartásáról, az állatkertekben pedig nincsen akkora kapacitás, hogy ennyi jószágot el tudjanak helyezni. – A fenntartásuknak ráadásul hatalmas költsége van, és noha léteznek tartalékok, azok idővel elfogynak – mondja Richter, aki szerint cirkuszba sokan azért jönnek, hogy igazi vadállatokat lássanak.
Nagy Ervin, a Szőrmeellenes Liga alapítója szerint a Párbeszéd által benyújtott határozat Magyarországon az első olyan, történelmi szintű kezdeményezés, amely politikai szintre emelte az állatok védelmét. A szakember szerint a honi cirkuszokban a vadállatok felügyeletének nincsen ugyanis semmilyen szabályozása, miközben az állatokat minden cirkuszi produkció után vissza kellene vinni a manezsériába, az állatok fenntartására kijelölt létesítménybe, hogy azok kellően kipihenhessék magukat. Nagy szerint Magyarországon azonban ilyenről szó sincs, a cirkuszok akár egy több állomásból álló, hosszabb körutat is végigcsinálnak úgy, hogy az állatokat egyszer sem viszik vissza a pihenőhelyükre. – Botrányos, hogy ezzel a problémával nem foglalkoznak a hatóságok – mondja Nagy.
Az állatvédő elmondása szerint Magyarországon hozzávetőlegesen száz cirkuszi állat él, helyzetüket mihamarabb rendezni kellene. A határozat elfogadása esetén, Nagy szerint az állatok elhelyezésének tervét részletesen ki kellene dolgozni, amelyhez egy új menhelyalapítvány létrehozása lenne szükséges, vagy az állományt kellene szétosztani a fővárosi és vidéki állatkertekben. A hazánkban működő több tucat vendégcirkusz esetében azonban annak az országnak kell gondját viselnie az állatoknak, ahová az adott cirkusz be van jegyezve. – A vendégcirkuszok esetében az adott ország állatvédő szervezeteinek és hatóságainak kell cselekednie, hogy fenntartsák az állataikat – mondja Nagy, hozzátéve, hogy utóbbi társulatok a túlélés érdekében jönnek Magyarországra, hazájukban ugyanis már ki vannak tiltva. (Az Európai Unió 28 országából 20-ban már betiltották a vadállatok cirkuszban való szerepeltetését. Sok helyen háziállatok sem léphetnek a porondra - szerk.) Az itthoni állatelhelyezéssel kapcsolatban a Szőrmeellenes Liga az állatkerteknél már érdeklődött, és pozitív visszajelzést kaptak a kapacitásukkal kapcsolatban.
