Sokkoló adatot tett közzé hétfőn Majlinda Bregu, a Regionális Együttműködés Tanácsának elnöke. Mint mondta, csak az elmúlt évben 4,9 millióan távoztak az Európai Unióba a balkáni országokból. Felhívta a nyugat-balkáni országok figyelmét arra, hogy ne csak az Európai Unióhoz való csatlakozásra koncentráljanak, hanem legalább ekkora lendülettel keressék a regionális együttműködés lehetőségeit. Talpra kell állnunk, meg kell nyitnunk a piacot, a határokat, nincs más esélyünk – mondta Bregu a Szabad Magyar Szó holnapjának közlése szerint. Kifejtette, a piacnak igen jót tett, hogy a járvány alatt megnyitották a regionális határokat.
Szerbiában ugyan még mindig reménykednek egy 2025-ös uniós csatlakozásban, erre azonban nincs reális esély. Az EU néhány napja világossá tette, nem hajlandó új tárgyalási fejezetet megnyitni Belgráddal, mivel összességében romlott a demokrácia állapota az országban, az Unió a jogállamiság és a korrupció elleni küzdelem tekintetében továbbra is komoly hiányosságokat lát és a koszovói viszony normalizálása tekintetében sincs előrelépés. Ez pedig azt is jelenti, hogy idén egyetlen új fejezet megnyitására sem kerülhet sor, vagyis az ország egyetlen lépéssel sem közeledett az EU kapujához. Pedig Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság bővítési biztosa májusban még úgy fogalmazott, egyre több fejezetet kívánnak megnyitni Szerbiával és „remélhetőleg még az év vége előtt elkezdjük a fejezetek lezárását”. A többi balkáni országgal sem haladnak jobban, Észak-Macedónia csatlakozási folyamatának útjába legutóbb épp Bulgária gördített akadályt.
Mivel nincs igazi perspektíva a balkáni országok előtt, a térségből való exodus folyamata aligha állítható meg a következő években. Ez pedig a térség minden országát érinti, az uniós tag Bulgáriát is. Az Eurostat év elején közölt adatai szerint a legtöbben Koszovót hagyták el, utána Bosznia-Hercegovina következett a sorban. Különösen drámai, hogy a balkáni országokból sok egészségügyi dolgozó távozott el, részben ez az oka annak, hogy például Szerbiában már a járvány nyári második hullámban hamar összeomlott az egészségügy, különösen a déli, Koszovóhoz közel eső régióban. Utóbbi államban szintén drámai jelenetek játszódtak le a kórházakban. Albániában főleg a fiatalok távozása aggasztja a kormányzatot. Hogy milyen súlyos a helyzet, egy nemrégiben készített felmérés is jelzi. Eszerint a 18-40 év közöttiek 52 százaléka akarja elhagyni az országot, miközben egy évvel korábban ez az arány még 44 százalék volt. Akadnak ugyanakkor olyan közvélemény-kutatások is, amelyek 83 százalékra (!) teszik az Albániát elhagyni kívánók arányát.
