– Bízunk abban, hogy még megállítható a Galvani híd projekt. Itt a válság, ráadásul az eredeti menetrend szerint is csak a választások után kezdenének hozzá az építkezéshez, így még van idő leállítani ezt az elhibázott beruházást – reménykedik Szécsi Ilka, az újbudai KörTér ökoközösség képviselője, a keddi tiltakozó akció egyik szervezője.
A XI. kerületi dél-budaiak úgy vélik, őket eddig kihagyták az előkészítésből, holott Újbudán várhatóan 60-70 ezer ember mindennapjait befolyásolja majd az új átkelő. A Galvani híd szerintük nem kapcsolja be a közlekedési vérkeringésbe Budafokot és Csepel belvárosát, helyette barnamezős területeket és a csepeli iparterületeket köti össze a befektetőket segítve, miközben az eleve túlzsúfolt újbudai területre még nagyobb forgalmat enged, beleértve az M0-ás hídon közlekedő teherautókat.
Nem kevesebb aggályt fogalmazott meg a Kiserdővédők Akciócsoport, amely szerint továbbra sincs egyetértés a Galvani hídhoz kapcsolódó úthálózatról a kerületek, a főváros, a Budapest Fejlesztési Központ és a civilek között, ezért a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa által szabott 2020. decemberi határidő nem tartható, elhamarkodott lenne most bármilyen döntést hozni.
A tervezők szeptemberben hat levezető útvonaltervet mutattak be, amelyeket október 20-ig véleményezhettek a kerületi polgármesterek és a civilek. Az akciócsoport szerint mindegyik „kifejezetten ártalmas lenne az ott élők egészségére, lakókörnyezetére”. A bemutatott nyomvonalakat semmilyen formában – tehát sem a felszínen, sem süllyesztve, sem a kéreg alatt – nem fogadják el az érintett lakóközösségek sem az Aszódi úti –, a József Attila –, a Kékvirág lakótelep és a Wekerle rovására, sem a Ferencvárosi (Határ úti) Kiserdő kárára. (A Határ út melletti kiserdőn keresztül vezető út ellen 2017-ben heves lakossági tiltakozás bontakozott ki, ami akkor meghátrálásra kényszerítette a kormányt.)
A tiltakozók felszólítják a döntéshozókat, hogy a belváros tehermentesítését új útkapacitás megépítése és a külső kerületek tönkretétele nélkül, budapesti és agglomerációs szintű forgalomcsillapító intézkedésekkel valósítsák meg.
A Budapest Fejlesztési Központ (BFK) szerint a fenti állítások tévesek. A projektről teljes körű tájékoztatás olvasható a híd weboldalán, ezenfelül több mint egy hónapig mindenkinek lehetősége nyílt a Gubacsi út és az Üllői út közötti szakasz hatféle nyomvonalának véleményezésére. A kérdőíves társadalmi egyeztetés eredményéről a kerületi önkormányzatokat tájékoztatták, a válaszadók többsége támogatta a forgalomcsillapítási célt. Az új híd megépítésének célja a dugók csökkentése, a belváros tehermentesítése, a barnamezős területek funkcióváltásának támogatása. (Az Albertfalvi híd tervét sem vetették el, csupán hátrébb sorolták megépítését.) Ezek a területek a szakmai állásfoglalások szerint Budapest aranytartalékai, ahol az agglomerációs szétterülés helyett fenntartható, kompakt város építhető.
A BFK arra is felhívja a figyelmet, hogy az új Duna-híd közvetlen összeköttetést, gyorsabb közlekedési lehetőséget teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. Az utazási idő rövidülésével a felesleges kerülők megszűnésével az autók károsanyag-kibocsátása is csökken. A hídon új kerékpárút, illetve villamosvonal is lesz, a szintbeli kereszteződésekkel belvárosi jellegű utcakép alakítható ki.
A Galvani híd és a kapcsolódó körút tervezése előrehaladott stádiumban van, hamarosan megkezdődik az engedélyezés. Az építkezés ütemezéséről és finanszírozásáról 2021 második felében születhet döntés – válaszolta a Népszava kérdésére a BFK. A pesti szakaszon (Gubacsi út és Üllői út között) az FKT döntését követően indulhat meg a konkrét változat tervezése, így itt kivitelezési döntés leghamarabb 2022 második felére várható. A levezető utak nyomvonalát csak a kormány, a főváros és a kerületi önkormányzatok egyetértésével lehet kijelölni. Ha nem sikerül megegyezni, akkor a hídról levezető út a Soroksári útnál véget ér.
