Büszkén nyugtázta a brit kormány, bírálták európai uniós és amerikai illetékesek és irigykedve beszélt a magyar miniszterelnök arról, hogy a héten az Egyesült Királyság Európában elsőként hagyott jóvá koronavírus-vakcinát általános használatra. „Nem lep meg ez engem, mert mindegyiknél jobb ország vagyunk” – dicsekedett Gavin Williamson brit oktatási miniszter csütörtökön az LBC Radio-ban. Az Európai Gyógyszerügynökség szokatlanul nyers közleményben fejtette ki, hogy saját jóváhagyási eljárása azért hosszabb, mert alaposabb. Hasonló kritikát fogalmazott meg Anthony Fauci, a legtekintélyesebb amerikai járványügyi szakértő is, bár ő később visszakozott.
Orbán Viktor az állami rádiónak adott szokásos péntek reggeli interjújában pedig már-már az uniós kilépés melletti érvként hozta fel a gyors brit jóváhagyást, mondván a Brexit miatt, „akcióképesebbek” voltak a britek. Habár Matt Hancock egészségügyi miniszter és a távozáspártiak egyik vezéralakja, Jacob Rees-Mogg alsóházi vezető is ugyanezt hangoztatták, a BBC rámutatott, hogy a januárban aláírt Brexit-megállapodás alapján az év végéig tartó átmeneti időszakban még mindig az uniós jog vonatkozik a britekre, amely viszont lehetővé teszi a védőoltások gyorseljárásban történő engedélyezését. Mindez azt jelenti, hogy hazánk akár EU-tagállamként is lehetett volna „akcióképesebb.”.
A brit engedélyezéssel kapcsolatos nyilatkozatok mindenesetre demonstrálták, hogy milyen kiélezett a verseny. Nem csupán presztízskérdésről van szó, a veszélyeztetett csoportok mielőbbi beoltása emberéleteket menthet, a lakosság megfelelő immunizációja pedig elhozhatja a járvány végét és a nemzetgazdaság talpra állásának kezdetét. Ilyen szempontból az engedélyeztetési eljárás hossza voltaképpen másodlagos kérdés: Oroszország augusztusban a világon elsőként hagyta jóvá egy koronavírus-vakcina használatát – a saját fejlesztésű Szputnyik V-t – de még csak most rendelte el széleskörű alkalmazását. A szimbolikus győzelemnek viszont komoly ára volt: az orosz és a nemzetközi közvéleményben is bizalmatlanságot keltett az oltóanyaggal szemben, hogy még bőven a klinikai tesztek lezárulta előtt megkapta az engedélyt.
A brit gyorsaság is inkább jelképes diadal, hiszen a megfelelő mennyiségű vakcina beszerzése és az oltókampány megszervezése legalább olyan fontos feladat, mint a hatósági pecsét kiadása. Gyakorlati haszna azért van: a Pfizer és BioNTech közös fejlesztésű vakcinájával már jövő héten megkezdődhet az immunizáció, ám egyelőre korlátozott keretek között, mivel az eddig megrendelt 40 millió dózisból 35 millió csak a jövőre jut el a szigetországba. Addigra az Egyesült Államok és az EU akár be is hozhatja a lemaradást, elvégre az amerikai gyógyszerfelügyelet jövő héten, az uniós pedig az év végén dönt arról, hogy áldását adja-e ugyanerre az oltóanyagra.
A Pfizer gyártmányának bevetésekor komoly logisztikai kérdéseket is meg kell oldani, ugyanis -70 fokon kell szállítani, majd használat előtt kiolvasztani. A Moderna rivális, de még világszerte engedélyeztetésre váró vakcinájának szétosztása már könnyebb feladatnak ígérkezik, mert az csupán -20 fokos tárolást igényel, amelyre az egészségügyben általában használt fagyasztók is képesek. Mivel a gyártókapicitások végesek, a lakosság minél gyorsabb beosztásához valószínűleg többfajta biztonságos oltóanyag is kelleni fog, vagyis egy-egy termék jóváhagyása legfeljebb csak részsiker. Az EU és az Egyesült Államok úgy tűnik, abban bízik, hogy a rapid immunizációhoz elég lesz a megbízhatónak ítélt nyugati gyógyszercégek fejlesztéseire hagyatkoznia, az Orbán-kormány viszont látványosan kacsingat az orosz és a kínai vakcinák felé is.
