A koronavírus válság a családok között is szelektál: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint a banki lakossági ügyfelek 43 százalékának csökkent a jövedelme idén március és június vége között; minden nyolcadik ügyfél – vagyis mintegy 360 ezer ember – 30 százalékot is meghaladó veszteséget könyvelhetett el. Ők azok, akiknek nem szűnt meg a munkahelye, ám részmunkaidőben foglalkoztatták őket, és ezért a cégek átmenetileg csökkentették fizetésüket. Az MNB által tegnap nyilvánosságra hozott adatok szerint ugyanakkor csak októberben 94 milliárd forinttal nőtt a lakosság hitelállománya, az év eleje óta pedig 865 milliárd forinttal duzzadt. Október végén a háztartások összesen 7924 milliárd forinttal tartoztak, vagyis a növekedés tíz hónap alatt a kilenc százalékot is meghaladta, más szóval bankok meg sem érzik a koronavírus válságot. Miközben októberben nagyot nőtt a hitelállomány, a lakosság bankbetétei kiugró mértékben, 221 milliárd forinttal nőttek. Ekkora növekedésre egész évben nem volt példa, amit a Portfolio.hu elemzői az agrártámogatások kifizetésével pontosabban azok bankszámlára kerülésével magyaráztak.
A lakosság mellett a cégek és maga az állam is eladósodik, az okok részben eltérőek, de közös bennük, hogy ezt a folyamatot támogatja a rendkívül alacsony kamatkörnyezet, illetve a válság nyomán kieső jövedelmek miatt, főleg a cégeknél, ez kényszer is. A lakosságnál jóval kisebb mértékben jelenik meg ez a jövedelempótló faktor, hisz a munkájukat, jövedelmüket vesztő magánszemélyek már aligha hitelképesek a bankoknál.
Az eladósodást a kormány is ösztönzi, például a babaváróhiteleken keresztül: a jegybank adatai szerint a program tavaly júliusi indulása óta már 973 milliárd forintot folyósítottak az állami támogatású, kamatmentes hitelből. Ezek a hitelek szabad felhasználású kölcsönök, ám a felvevők jelentős része ezt is lakásvásárlásra fordítja. Pedig az MNB adatai szerint, a babavárón túlmenően, csak októberben 81 milliárd forintnyi lakáshitelt folyósítottak a bankok, vagyis a hitelpiacon nyoma nincs sem a koronavírus válságnak, sem a második hullámnak.
Nemcsak a háztartások, de a cégek is eladósodnak, ami talán még üdvözlendő is a gazdasági növekedés szempontjából. A jegybanki adatok szerint 330 milliárd forinttal nőtt a cégek hitelállománya egy hónap alatt, ami nemcsak az idei legnagyobb ugrás, de évek óta nem látott egyhavi növekedés is. Békeidőben a vállalati hitelfelvételek bővülése a beruházások várható felfutását jelzi előre, ezért ezt a jegybank az elmúlt években számos eszközzel támogatta. Ugyanakkor a koronavírus-válság felforgatta a cégek gazdálkodását, a most felvett hitelek nagyobb része már nem a jövőbeli beruházásokat, hanem a mindennapi likviditási gondokat, vagyis a túlélést hivatottak szolgálni. A vállalati hitelboomot erősíti a jegybank NHP Hajrá hitelprogramja is: az áprilisi indulás óta a cégek 1159 milliárd forintot vettek fel a kedvezményes, maximum 2,5 százalékos kamatozású hitelfajtából. Az MNB összesítése szerint az állomány alig 31 százaléka új beruházási hitel vagy lízing, 54 százaléka forgóeszközhitel, 15 százaléka pedig korábbi beruházási hitel kiváltásához kapcsolódó ügylet volt. Vagyis a hitelek feléből a cégek sok esetben a napi működést finanszírozzák.
A jegybank elemzése szerint a cégekre is kiterjesztett törlesztési moratórium év végéig átmeneti segítséget nyújt a veszélybe kerül magyar cégeknek. Kérdés mi lesz a vállalati moratórium lejárta után ezen hitelek sorsa, tudják-e a cégek törleszteni. Az MNB adatai szerint a hitelintézetek vállalati hitelállományának körülbelül 15–20 százaléka kapcsolódik kiemelten kockázatosnak tekinthető moratórium alatt lévő cégekhez. Az MNB a legutóbbi Pénzügyi Stabilitási Jelentésben azt is kifejtette, hogy ez a kockázat nem veszélyezteti a bankrendszer működését, hisz az jelentős likviditási és finanszírozási tartalékokkal rendelkezik és a jövedelmezősége is kielégítő. Arról, hogy mely cégek maradhatnak a moratórium védőernyője alatt a következő fél évben is, még nem döntött a kormány.
