A magyar kormány nem válaszolt a hírügynökség kérdésére, hogy osztja-e Demeter Szilárd véleményét. A jelentés ugyanakkor megjegyzi, hogy a nacionalista Orbán Viktor jó ideje becsmérli Soros Györgyöt, ami része a bevándorlás elleni kampánynak. A politikus azzal vádolja Brüsszelt, hogy az az üzletember utasítására migránsokat igyekszik rákényszeríteni az országra, de azt is rossz néven veszi a kormányfő, hogy a befektető évek óta támogat liberális magyar szervezeteket, illetve intézményeket.
Demeter Szilárd a jogállami mechanizmus ügyében hasonlóképpen érvelt, mint Orbán Viktor szokott. Hogy a brüsszeli bürokraták Soros utasítását követik, amikor korlátozni próbálják a tagállamok szuverenitását. Csakhogy – jegyzi meg a hírügynökség – Budapest és Varsó ezzel a felfogással teljesen magára maradt az unióban.
Kitér ugyanakkor arra, hogy a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatója a kormányfő feltétlen bizalmát élvezi. Egy sor fontos bizottság tagjaként irodalmi és zenei támogatások odaítéléséről dönt. Önmagát egyszer úgy jellemezte, hogy fanatikus orbánista.
A NEOS osztrák ellenzéki párt egyik parlamenti képviselője azt mondta a Demeter ügyről: megengedhetetlen, hogy valaki bagatellizálja a holokausztot. Brandstätter egyben követelte, hogy Ausztria reagáljon hivatalosan a zsidóellenes üzenetre, hiszen hihetetlen módon megsértették az összes áldozatot. De ami történt, az sajnos, beleilleszkedik Orbán Viktor antiszemita megnyilvánulásaiba – állapította meg.
Támadások kereszttüzébe került Demeter Szilárd miniszteri biztos, amiért Hitlerhez és a nácikhoz hasonlította Soros Györgyöt, a magyar kormány kemény bírálóját. Tiltakozott a magyar zsidó közösség, beleértve az EMIH-et is. A befektető, aki maga is túlélő, gyakran célpont a magyar politika számára, miután emberbaráti alapon liberális ügyeket támogat. A hatalom közeli média kampányai miatt azonban felvetődött az antiszemitizmus vádja.
A Springer-konszern Amerikában bejegyzett üzleti-pénzügyi portálja úgy keretezi a Demeter-ügyet, hogy Orbán gyakran nekimegy Sorosnak, amiért az emberbaráti tevékenységet folytat, főként liberális ügyeket pártfogolva. Emellett a kormányfő azzal is megvádolja, hogy fel akarja hígítani az európai nemzeti identitást.
A 90 éves milliárdos idáig több mint 32 milliárd dollárt áldozott jótékonysági célokra. Személyes vagyonát 8,3 milliárd dollárra becsülik.
Az osztrák elnök úgy gondolja: akkora pénz forog kockán mind a következő uniós költségvetés, mind a koronaalap kapcsán, hogy Magyarország és Lengyelország kétszer is meggondolja, lemondjon-e ilyen hatalmas összegről a vétó miatt. Van der Bellen épp ezért azt tanácsolja az EU-nak, hogy csak nyugalom, hiszen a két ország az uniós támogatások legnagyobb kedvezményezettje.
Emellett szerinte a transz-atlanti viszony aligha tér vissza a korábbi szintre, mert Amerika számára Nyugat-Európa helyett immár Kelet-Ázsia jelenti a külpolitikai súlypontot, Kína gazdasági felemelkedése, illetve katonai megerősödése miatt. Az államfő ugyanakkor együttműködést sürgetett Európa részéről Oroszországgal, bár elismerte, hogy ahhoz mind a két fél szükségeltetne.
Az unió nem veszítheti el a harcot Magyarországgal és Lengyelországgal szemben! – írja a német zöldek törvényhozási frakciójának európai ügyekben illetékes szóvivője, aki teljesen kiakadt azon, hogy a lengyel külügyminiszter a minap a lapban megjelent kommentárjában azt bizonygatta: országa számára szentek és sérthetetlenek a szerződések. Miközben – mutat rá Franziska Brantner – Varsó és Budapest mást sem csinál, mint felrúgja az egyezményeket. Mindkettő tudatosan kikezdi az EU jogállami alapjait.
Pedig az értékek és a piac kölcsönösen feltételezik egymást. Már csak azért is, hogy a független bíróságokon utána lehessen járni a korrupciós ügyeknek. De a jogállami mechanizmusra az alapelvek védelmében is szükség van. Jellemző ugyanakkor, hogy a két kormány nem kíván csatlakozni az Európai Ügyészséghez.
A képviselőnő emlékeztet arra is, hogy ha nem ért egyet az új szabályozással, akkor a magyar és a lengyel vezetés bármikor az Európai Bírósághoz fordulhat. De inkább a politikai zsarolással próbálkozik, mert tudja, hogy nincs semmi esélye a luxemburgi testület előtt. Hiszen szó sincs a nemzeti szuverenitás sérelméről, a cél a közösségi jog érvényesítése. Ám ha ez nem sikerül, akkor oda az EU hitele nem csupán a nemzetközi színpadon, hanem saját polgárai előtt is. De pont az adófizetők érdekében el kell érni, hogy a pénzek ne olyanoknál landoljanak, akik a liberális demokrácia ellen harcolnak.
Az EU-nak ki kell állnia az elvek mellett, azok értelmezését nem szabad a szubszidiaritás helytelen felfogása folytán a tagállamokra ráhagyni. Az unió nem hagyhatja, hogy zsarolják. Ezért komolyan fontolóra kell venni, hogy a gazdasági újjáépítési alapot akár a magyarok és a lengyelek nélkül is létrehozza. Nem engedheti meg, hogy cselekvőképességét elvegyék olyanok, akik szétverik a demokráciát. Mert különben tényleg értéktelen lesz az unió, illetve értékek nélkül marad.
Mivel Bulgáriában egyre jobban kiütközik a kegyencrendszer és a korrupció, Brüsszelben erősödik a félelem, hogy Szófia e tekintetben felzárkózik a térség különleges osztagához: Magyarországhoz és Lengyelországhoz. Ráadásul Boriszov akadályozza, hogy megkezdődhessenek az uniós felvételi tárgyalások Észak-Macedóniával, és vagyis ütközik az EU-val, és ez szintén arra utal, hogy csatlakozik a magyar-lengyel fronthoz. Már csak azért is, mert egy független szakértő szerint az uniós támogatások a bolgároknál is egyre gyakrabban kötnek ki illetéktelen zsebekben, az államot foglyul ejtették bizonyos üzleti körök. És a közösségi pénzekből felvásárolták a sajtó jó részét, aminek révén azután fedezik a politikusokat.
A bolgár visszásságok azonban sokáig kevesebb figyelmet keltettek, előbbi a pénzügyi, majd a migrációs válság miatt. De a tavalyi román kormányváltás után mégis előtérbe kerültek, mert általános aggály a kelet-európai tekintélyelvű sodródás miatt. Bulgária ügyében a Bizottság jogállami jelentése tele van nyugtalanító megállapításokkal, a többi közt az újságírókra gyakorolt nyomás, és a külföldi támogatást élvező civil szervezetek elleni törvényjavaslat miatt. A nyáron az Európai Bíróság jogtalannak minősítette a hasonló magyar szabályozást.
A Transparency International korrupciós indexén Bulgária kibérelte az utolsó helyet, a sajtószabadságot tekintve pedig egyre rosszabb besorolást kap. A lakosság nagy része úgy látja, hogy a közpénzek elsikkasztása mindennapos. Közben a Velencei Bizottság félreverte a vészharangot, mert olyan módosítás készül, amely igen széles jogkört adna a főügyésznek, a miniszterelnök bizalmasának. Azaz – mondja a már idézett elemző – Brüsszel felismeri a veszélyt, csak éppen már későn. Az EU-t azonban végre rá kell ébreszteni, hogy ha nem tesz semmit, akkor Boriszov beáll Orbán és Kaczynski mögé.
A politikusnak idáig menlevelet jelentett, hogy a Néppárt tagja, de tartózkodik az illiberális magyar-lengyel retorikától. Viszont az erősödő korrupció és populizmus miatt egyre inkább úgy tekintenek rá, hogy beletartozik abba a veszélyes irányzatba, amely túlságosan is könnyen utat talál az európai döntéshozatal fórumaihoz.
Trump veresége világszerte csapás a populizmus számára, de azért a mozgalom ép és eleven. Az elnök négy éven át a jobboldali demagógia zászlóvivőjének számított, a földkerekség legerősebb hivatalának súlyával legitimálta az irányzatot. Úgy hogy most főként azok nézhetik meg magukat, akik ugyanazt az autoriter vonalat képviselték, mint ő. Beleértve a migrációellenes, idegengyűlölő, szexista és LMBT-ellenes politikát, illetve hangot. Ám védőbástya leomlott. Csakhogy ez nem okvetlenül jelenti azt, hogy a hullám már túlvan a csúcspontján.
Hiszen Trump 47 %-ot kapott, ami több mint 73 millió vokssal egyenlő. A megosztó, populista politika elutasítása nem így néz ki. Emellett a kezdeti képtől eltérően a járvány sem sem kezdte ki a mozgalmat. Több helyütt ugyan az elején visszaestek az autokraták, de azután visszaszerezték a népszerűségüket. Putyin megint 69 %-nál jár.
Közép-Európában egy-két vezető még rá is erősít a megosztó politikára. Orbán nemrégiben olyan változtatásokat javasolt a választói jogban, ami megerősítené befolyását, noha már így is kétharmada van. Egyben törvénybe akarja foglaltatni a társadalmi nem korlátozó meghatározását. A lengyeleknél drámai módon megszigorítanák az abortuszt.
Pippa Norris, a Harvard Egyetemről kifejti, hogy a populizmus hosszú ideje tartó kulturális változások eredménye, ezért nem fog egyhamar elhalványulni. Ráadásul főleg a gazdasági válságok nagyon is kapóra jönnek neki.
Az irányzat vizsgázni fog két év múlva, mert Franciaországban elnökválasztás lesz és urnákhoz járulnak a magyarok is, hogy döntsenek az Orbán-fél migrációellenes, euroszkeptikus politika további sorsáról. De a szemek Amerikára figyelnek, mert a félidős választások megmutatják, hányan támogatják Bident, illetve hogy inkább ismét nagyobb hatalmat adnának-e a republikánusoknak. Márpedig ők aligha szakítanak a trumpizmussal, ami új életet adott a pártnak.
