Bár a vásárlásra buzdító Black Friday kampány hangosabb, nem véletlenül egybeesik azzal a Ne vásárolj semmit! nappal, amelyet Ted Dave a kanadai Vancouverben talált ki, hogy tiltakozzon a túlfogyasztás, a jólét, a vagyon egyenlőtlen elosztása és a reklámok életünkre gyakorolt, túlzó hatása ellen. Nagyobb nyilvánosság előtt először 1992 szeptemberében az Adbusters (Reklámirtók) szervezet tartotta meg a vásárlásmentes napot, rámutatva, hogy a világ népességének 20 százaléka fogyasztja a rendelkezésre álló erőforrások 80 százalékát. 1997-től tartják november utolsó – fekete – péntekén, az Egyesült Államokból elterjedt, ráadásul karácsony előtti vásárlónapon. Magyarországon 2004-ben hirdette meg először a a Tudatos Vásárlók Egyesülete (TVE).
Mint a Facebook-oldalukon írják, az egynapos fogyasztói böjt célja a boltok tudatos elkerülése, de a nem vásárlás miatt felszabaduló idő hasznosabb eltöltése is. Mert, mint a honlapjukon írják, nincs az rendjén, hogy egyre többet törődünk a vásárlással, miközben az élet fontos pillanatai úgy suhannak el mellettünk, hogy csak nézzük.
A Black Friday, a hálaadás utáni első péntek hagyományosan a karácsonyi vásárlások kezdőnapja az Egyesült Államokban. Ma már a világ minden táján kiemelt kedvezményekkel várják ezen a novemberi pénteken vevőiket a kiskereskedők. Magyarországon elsősorban az online forgalomra jellemzők az akciók, leárazások, amelyek legújabban nem csupán egyetlen napig, hanem szinte egész hónapban tartanak. A lehetőség népszerűségét mutatja, hogy a Black Friday szóösszetétel 2017-ben a legfelkapottabb keresőszó volt, és az elmúlt két évben is az első hétben szerepelt – írta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) közleménye nyomán az MTI.
Bár egyre több a környezettudatos és társadalmilag érzékeny vásárló, azt még mindig kevesen tudják pontosan, milyen tevékenységeiknek milyen hatása van a környezetre. A fenntartható életmódot vizsgáló nemzetközi és hazai kutatások szerint életünk három területe terheli leginkább a környezetet:
az étkezés, azon belül is a húsevés,
a lakás, azon belül is a fűtés és a hűtés,
a közlekedés, azon belül pedig az autózás.
Ezekben lenne tehát szükséges változtatni, amelyhez az egyesület segítséget is készített. A tanácsok között szerepelt például az, hogy fogyasszunk kevesebb húst és tejterméket, mert az állattartás jobban hozzájárul a klímaváltozáshoz, mint a közlekedés. Inkább helyben termett vagy készített élelmiszert vásároljunk, mint sokat szállítottat, mert így a környezetterhelés csökkentése mellett a helyi gazdaságot is támogatjuk. Igyunk csapvizet, nincs csomagolás, szállítás és olcsóbb is. Legyen jó a lakás szigetelése, gondoljuk meg, és ha lehet, kapcsoljuk ki vagy vegyük lejjebb a légkondi és a fűtés erősségét. Kerüljük a vegyszereket, ha lehet válasszunk bio- vagy natúr élelmiszereket, tisztítószereket, kozmetikumokat és termékeket. Vásároljunk tartós, hosszú élettartamú, javítható tárgyakat, de
Ha valami elromlott, próbáljuk megjavíttatni. Járjunk többet gyalog, biciklivel vagy közösségi közlekedéssel. Érdemes megnézni, hogyan „működnek” és hatnak a reklámok, így könnyebb ellenállni a kísértésüknek. Hozzátették viszont, nem kell mindent egyszerre megváltoztatni, kis lépésenként haladva nagyobb eséllyel leszünk sikeresek. Érdemes a legvonzóbb vagy a legkönnyebben megvalósítható változtatással kezdeni – ajánlották.
