Miközben a Netflix Korona-sorozatának negyedik felvonása világszerte milliókat ültet a képernyők elé, a szigetországban külön izgalmat okoz a BBC friss bejelentése a Diana walesi hercegnővel huszonöt éve készült Panorama-interjú létrejöttének körülményeibe betekintő vizsgálat. Mint arról lapunk is beszámolt, egyre valószínűbbnek tűnik, hogy az annak idején 23 millió brit által megtekintett drámai beszélgetés kétes körülmények között jött létre. A fiatal kérdező, az akkor 32 éves Martin Bashir – Diana öccse, Spencer grófja által közölt információk szerint – félrevezette őt, amikor két, immár bizonyítottan hamisított bankszámlával győzte meg arról, hogy a hercegnő környezetéből pénzért információk szivárognak ki, egyben félelemben tartják az életére törő összeesküvés-elmélettel.
Lord Dyson, az egyik vezető brit jogi szaktekintély, a Legfelső Bíróság nyugalmazott tagja kapott megbízást az interjú kivizsgálására. Az eljárás során a volt főbíró várhatóan annak a két személynek az otthonát megcélzó betörések hátterébe is bepillant, akik már az interjú sugárzása után riasztották a BBC-t az irathamisítás gyanújáról. Először a Martin Bashir által megbízott grafikus, Matt Weissler, majd a Panorama egyik gyártásvezetője, Mark Killick lakását, illetve házát dúlták fel ismeretlen tettesek. Weissler dolgozószobájából eltűntek a releváns diszkek, Killicknél csak felfordulást okoztak. A The Timesban említett új elem, hogy Martin Bashir arra kérte kollégáit, faxolják el neki Heathrow repülőterére az inkrimináló bankszámlákat. A BBC munkatársai attól tartottak, magával akarja vinni Dél-Afrikába, Spencer grófjának akkori lakhelyére, hogy megmutassa neki. A vizsgálat nem várt támogatást kapott Cambridge hercegétől. Mint a Kensington-palota sajtóirodája jelezte, Vilmos „üdvözli” a kezdeményezést. Reméli, hogy a jogi procedúra „segít kideríteni, mi az igazság a Panorama-interjú előzményeivel és a BBC erre vonatkozó későbbi döntéseivel kapcsolatban”. Vilmos számára kiemelkedően fontos édesanyja emlékének tiszteletben tartása és ha ez indokolt, elvárja, hogy a BBC megfelelő lépéseket tegyen az akkori mulasztások megbüntetésére. Vilmos megszólalása után nem érkezett azonnali megerősítés a Kaliforniába áttelepedett Harrytől. Így a lapok kifogásolták, hogy nem állt ki a bátyja mellett. Sussex hercege, aki már nem vesz részt az udvar munkájában, végül vasárnap üzente meg egy „hozzá közel álló forráson”- keresztül, hogy „pontosan tudja, mi történik az ügyben. Nem kell ahhoz nyilatkozatot közzétenni, hogy a britek tudják, magánemberként milyen érzelmeket táplál”. Harry szóvivője emlékeztetett arra, hogy a herceg „korábban bátran kitárulkozott arról, mit jelentett számára az édesanyja, hogyan élte meg a veszteséget és a gyászt”. A forrás „szomorúnak” tartja, hogy „sokan nem pusztán az igazság keresését látják a vizsgálatban, hanem ezzel is éket próbálnak verni a testvérek közé”.
A BBC széles körű vizsgálatra adott felhatalmazást, de nem tartotta szükségesnek, hogy az jóval túlmenjen 1995–1996-on, az interjút megelőző és követő időszakon. Diana öccse ezt nem tartja kielégítőnek. Spencer grófja elégedetlen a „paraméterekkel”, úgy érzi, a BBC-nek „teljes szabadságot kell adnia” Lord Dysonnak, hogy az ügy minden vonatkozását alaposan körüljárja, 1995-től mind a mai napig. Ha mindez a nyomás nem lett volna elég, a tévéműsorok felügyelő szerve, az Ofcom is szükségesnek találta, hogy kommentálja a vizsgálat jelentőségét. A testület megjegyezte: a „BBC alapító okirata nem ad regulációs felhatalmazást a vizsgálatra, mégis elengedhetetlen, hogy a programmal kapcsolatos aggodalmakat eloszlassa, különben a szolgáltató elveszítheti az újságírási és szerkesztési gyakorlatába vetett bizalmat”.
