Zöldzóna;légszennyezés;madarak;ózon;

- 1,5 millió madár életét mentette meg a klímapolitika

Nem várt területekre is jó hatással van az emberi egészség védelmét célzó környezetvédelem.

Az emberek védelmét célzó légszennyezés-csökkentési amerikai szabályozások a madarakat is óvják: egy új tanulmány szerint az ózonszennyezés csökkentésére irányuló szövetségi program mintegy 1,5 millió madár pusztulását akadályozhatta meg 40 év alatt az Egyesült Államokban.

A Cornell Egyetem és az Oregoni Egyetem kutatóinak az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) megjelent tanulmánya a madarak száma és a légszennyezés közötti kapcsolatot vizsgálta a madármegfigyelési programokat és a légszennyezettségi adatokat, valamint a szövetségi szabályozásokat összevetve. A kutatók elemezték a madarak számának havi változásait, a légszennyezettségi adatokat és a szabályozási státust 3214 amerikai megyében 15 éves időtartamban, a nitrogén-oxid-kibocsátás csökkentésének programjára összpontosítva.

A tanulmány eredményei azt jelzik, hogy az ózonszennyezés a legkárosabb az olyan kistestű vándormadarakra, mint a veréb, a pinty vagy a poszáta, amelyek az észak-amerikai szárazföldön élő madarak 86 százalékát alkotják. Közvetlenül károsítja légzőszerveiket, közvetve pedig táplálékforrásaikon keresztül ártalmas rájuk.

„Kutatásunk megmutatta, hogy a környezetvédelmi rendelkezések előnyeit alábecsülhettük. A szennyezés csökkentése nem várt területeken is jó hatással van, és segíti a fajmegőrzésre irányuló törekvéseket” – idézte Ivan Rudikot, a tanulmány vezetőszerzőjét a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportál.

„Az ózon nemcsak a madaraknak képes közvetlen fizikai károsodást okozni, hanem a növények egészségére is ártalmas és csökkenti a rovarokat, a madarak táplálékát. Kevésbé életképesek és kevésbé képesek szaporodni azok a madarak, amelyeknek nincsenek igen jó minőségű élőhelyeik vagy táplálékforrásaik. 

A jó hír az, hogy az emberi egészség védelmét célzó környezetvédelmi politika fontos előnyökkel jár a madarak esetében is”– tette hozzá Amanda Rodewald professzor, a tanulmány társszerzője.

Ezentúl a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust is ő koordinálhatja.