December 11-ig 29 leszervezett előadást voltunk kénytelenek elhalasztani, amelyekre pótló időpontot kell találni, tehát amikor majd megnyithatnak a színházak, további egy hónappal hosszabbítja meg az agóniát a már kitűzött előadások lebonyolítása – mondta Ugrai István a magánkézben lévő Átrium Színház művészeti vezetője. - Három bemutatót kell(ett) eltolnunk, ebből egyet terv szerint bepróbálunk, egynek a főpróbahete szakadt félbe , egyet később tartunk meg. Januárra tervezett premierünket december 2-án kezdjük próbálni, egyelőre nem tudva, eljuthat-e a bemutatóig.
Az Átrium 2018-ban 220 millió forintos taóra lett volna jogosult, ezt tekintjük alapbázisnak, a jegyárbevételen felül ennyi kellene ahhoz a működéshez, amellyel a színház normális üzeme lebonyolítható lenne. 2020-ban az elmaradt előadások következtében a jegybevételek is drasztikusan csökkentek, az állami pályázatokon mindössze körülbelül 74 millió forintot kaptunk. A fővárosi és a II. kerületi önkormányzat támogatása, valamint közönségünk segítsége és az épület tulajdonosainak hozzájárulása teszi egyáltalán lehetővé, hogy még nyitva lehessen a színház. A jövő évről még semmi információnk nincs, ez is eléggé kétségbeejtő, de nagyon bízunk az ő további támogatásunkban, hogy abban a remélhetőleg nem túl távoli jövőben, amikor lesz vakcina és nem végletekig terhelt egészségügyi ellátórendszer, majd újra játszhassunk.
De az Átrium mint intézmény helyzeténél sokkal aggasztóbb a színészek, alkotók, művészeti munkatársak helyzete. Arányaiban az Átrium – ahogy más magánszínházak, társulatok esetében is – sokkal kevesebb embert tud foglalkoztatni, mint egy kőszínház, noha egy előadás lebonyolításához nem biztos, hogy kevesebb emberre van szükség. Az alkalmi feladatot ellátók – előadóművészek, tervezők, műszak, díszítők, háttérdolgozók és rendezők: jogdíjasok, megbízási szerződésesek, egyéni vállalkozók, katások – egzisztenciája végveszélybe került, hiszen most nem tudnak dolgozni, ezért fizetést sem kaphatnak. Ők azok, akik tavasszal minden tartalékukat felélték, és joggal reménykedtek a kormányzat szeptember eleji ígéreteiben, abban, hogy képesek kordában tartani a vírust. Nekik most ki segít? Őket nem támogatja, hogy az alkalmazottak után nem kell járulékot fizetni. Több munkatársunk gondolkodik a szakma feladásán, van, aki már elhagyta a szakmát, van, aki az országot is – jegyezte meg Ugrai István.
Előre menekülve
Van, aki radikális lépést tett, ilyen a fővárosi fenntartású Örkény Színház, amely saját beruházásból kiépítette stream-stúdióját, és megkezdte előadásai rendszeres online közvetítését Az első hullám idején március közepétől évad végéig tartó jegybevétel kiesés, illetve a második hullám okozta októberi zárás miatt idén már nem számítunk a pénzügyi feltételek javulására, így nagyjából 5 havi jegybevétel kieséssel kalkulálunk – mondta Bagi Andrea, az Örkény Színház gazdasági igazgatója, de hozzáteszi, hogy ezt valamelyest pótolja a streamelt előadások bevétele, azonban a stream-stúdió kiépítése, az eszközbeszerzések, illetve a stúdiót működtető szakemberek díjának költsége egyelőre magasabb, így ebben az évadban ez inkább a színház működését biztosítja. Az Örkény Színház arra törekszik, hogy ne kelljen munkavállalóitól megválnia, ez a tavaszi pandémia idején is kiemelten fontos volt számukra. Úgy gondolják, hogy az adófizetési könnyítés némi kompenzációt jelentene, ez azonban csak olyan munkavállalók után jár, akit a színház elbocsátott volna, tehát miután az Örkény Színház elbocsátásokra nem készül, nem veheti igénybe ezt a segítséget. Az EMMI-től azt az információt kapták, hogy a tavaszi járulékfizetési könnyítéshez hasonló rendelet kiadását kezdeményezi a Pénzügyminisztériumnál.
Mindenki maradhat
A tatabányai Jászai Mari Színház arról tájékoztatta lapunkat, hogy a kialakult helyzet miatt ötven százalékkal csökkent a bevételük. A túléléséért igyekeznek spórolni, újra tervezik az évadot és az online térben is gondolkodnak. De nem küldenek el senkit és a béreket is ki tudják fizetni ebben az évben. A kérdésre, hogy számítanak-e valamilyen kompenzációra, azt a választ adták, hogy a minisztériumtól nem, de az önkormányzat 15 millió forint kompenzációt adott a színháznak. Azzal kapcsolatban, hogy eddig miként érintette a járvány a társulatot, úgy fogalmaztak, eddig szerencsések voltak, időben tudtak reagálni és a kellő óvatosságuknak köszönhetően nem alakult ki az intézményben gócpont.
A mostani helyzetben a Nemzeti Színház hozzávetőlegesen 70-80 millió forintos saját bevételkiesésnél tart, ennek ellenére a bérek kifizetéséről gondoskodni tudnak, nem tervezik egy munkavállaló elküldését sem. A színház mindent megtesz azért, hogy ebben a nehéz időszakban se veszítse el a kapcsolatot a közönségével, így online felületein keresztül szólítja meg a nézőket, például a Rómeó és Júlia spotverseny, vagy a karácsonyi kívánság akció keretében. A munka nem állt me, a társulat folyamatosan dolgozik a repertoár felújításán, illetve készül a Rómeó és Júlia premierjére, sőt decembertől a közönség az online térben is találkozhat a Nemzeti színművészeivel, akik streamelt tartalmakon keresztül törekszenek majd arra, hogy könnyebbé tegyék mindenki számára ezt a nehéz időszakot.
- Intézményünk nem számol elbocsátásokkal. Kollégáink – természetesen a járványügyi intézkedések betartásával –, jelenleg is dolgoznak – közölte lapunkkal a Magyar Állami Operaház. Hozzátették: A folyamatosan működő díszlet, jelmez és kellékgyártás mellett az énekkar tavaszi feladatait tanulja, a balett formában tartja magát, lemezfelvételeket készítenek, opera- és balettfilmet forgatnak, készítenek heti televíziós magazint, csinosítják az Eiffel Műhelyházat, évadokat és új infrastrukturális projekteket terveznek, felkészülnek az Operaházba egy év múlva történő visszaköltözésre. Emellett az Opera munkatársai az Országos Mentőszolgálattal együttműködve nyújtanak betegirányító segítséget a frontvonalban dolgozóknak. A nézőkkel online csatornákon tartják a kapcsolatot. A programok elérése egyenként is soktízezres. Ha pályázatuk sikerrel jár, tovább bővül az online repertoár: Goldmark Sába királynője című művéből készül többkamerás felvétel. Az intézmény több mint 1300 munkatársa közül – beleértve a magánénekeseket és a gyermekkar tagjait is – 2020. november 16-ig 36 aktív és gyanús/valószínűsített esetet tartanak számon és 130-an már meggyógyultak a koronavírus-fertőzésből. Ha csak a munkavállalói létszámot nézzük (1121 fő) a gyógyulti létszám 83 és az aktív beteg 20 fő.
Versenyfutás a stábokért
A Pécs városa által – a Zsolnay Kft-n keresztül - fenntartott nemzeti minősítésű Pannon Filharmonikusok (PFZ) éves költségvetése 1 milliárd 50 millió forint. Bevételük 80 százaléka állami és önkormányzati támogatás – amit meg is kaptak - a fennmaradó 20 százalék a működési bevétel. 135 munkavállaló dolgozik náluk, ezért az első hullám idején a járulékkedvezmény 50 millió forint megtakarítást jelentett – válaszolta Horváth Zsolt, a zenekar igazgatója a Népszava kérdésére. Zenészeik alapbért és emellé „szolgálatokhoz” (azaz koncertekhez és próbákhoz) kötődő gázsit kapnak, az idei elmaradt fellépések okozta veszteségük nem éri el a jövedelmük egytizedét. - A legnagyobb bajban a szabadúszó vendégművészek vannak, az elmaradó koncertek vis majornak minősülnek, ezért ők teljesen elesnek a gázsijuktól – mutatja be a bizonytalan szituációt. A zenekar a tavasszal elmaradt koncertek egy részét nyáron pótolta, a 2020-21-es évad külföldi vendégeit pedig a 21-22-es szezonra halasztották. - Nagyon gyorssá vált az átszervezés az egész világban, nem hallottam ezzel kapcsolatos jogi vitákról – meséli. A PFZ is streamel, bár a remek akusztikájú Kodály Központba is új technológiát kellett hozniuk. Ami a stábot illeti, különösen nem volt könnyű dolguk. - Egy szimfonikus zenekar online megjelenítéséhez speciális tudás kell, erre ma Magyarországon mindössze négy profi stáb alkalmas. Versenyhelyzetben vagyunk, most szinte mindenki a közvetítésre alkalmas csapatokhoz alkalmazkodik. Szerencsére mi úgy futottunk neki az évadnak, hogy havi két alkalomra már tavasszal lekötöttük őket – mondja Horváth Zsolt. Ami a streamelés árát illeti, az igazgató szerint eddig a brandépítés eszközeként ingyenes volt, ők is tartják így a kapcsolatot a többezres törzsközönségükkel. A kötődés ellenére sokkal kevesebben vesznek már koncertbérletet, ennek pedig biztosan lesz pénzügyi hatása - mondja végül Horváth Zsolt.
