Két hónapja folyamatosan emelkedik Emmanuel Macron népszerűsége. A francia elnököt az Odoxa ügynökség a múlt hónapi 41 százalék után már 43 százalékon mérte. Az Ipsos ennél alacsonyabb adatokat tett közzé, eszerint a megkérdezetteknek csak 38 százaléka elégedett a teljesítményével, de márciushoz képest ez is nyolc százalékos emelkedés. Mindez azért is bravúr, mert Franciaország több tekintetben is súlyos válságba került: egészségügyi, gazdasági és biztonsági kihívásokkal kell szembenéznie a kormánynak. Bár Macron járványellenes fellépésével nem túl elégedettek a franciák, az iszlám szeparatizmus elleni intézkedéseit nagyon is támogatják, és őt segíti az is, hogy az ellenzék rendkívül megosztott.
Különösen nagy visszhangot keltett Macronnak a fiatal csecsen terrorista által brutális módon meggyilkolt tanár, Samuel Paty temetésén elmondott beszéde. Akkor úgy látszott, az ország egy emberként áll a tanárok mögött, akiknek állandó ellenszélben, fenyegetések közepette kell végezniük munkájukat. A történelmet oktató Patynak azért kellett meghalnia, mert a sajtószabadságról szóló óráján bemutatott két Mohamed-karikatúrát. Akkor úgy látszott, a Conflans-Sainte-Honorine-i iskola tanárai egy emberként álltak mögötte, a nyomozás során elemzett emailekből azonban kiderül: ez távolról sem volt így, akadtak, akik nem értettek egyet módszerével, Patyt annyira megrendítette a kollégák bírálata, hogy nem is akart volna foglalkozni többet a sajtószabadság témakörével.
Szeptember elején kezdődött meg Franciaországban a Charlie Hebdo szerkesztősége elleni terrortámadás végrehajtóinak és kitervelőinek pere. A francia szatírikus lap ez alkalomból akkor ismét több Mohamed-karikatúrát közölt. Paty a számot magával vitte órájára és mielőtt bemutatott volna két karikatúrát, arra kérte a gyermekeket, ha bántja őket meggyőződésükben, vagy sokkolnák őket a rajzok, hunyják be a szemüket, vagy hagyják el az osztálytermet. Egyetlen szóval sem említette, hogy kizárólag muzulmánokra gondolt volna, amint ezt utólag a szemére vetették és amivel az az iszlám radikális apa vádolta, aki az iskolából való eltávolítását követelte.
Paty az iskola vezetésével is előre közölte szándékát, ezért több pedagógus felajánlotta, hogy az óra alatt vigyáz a diákokra.
A Le Monde által megszerzett adatokból kiderül, hogy heves levelezés alakult ki Paty órája után az iskolában. Az intézmény vezetője Patyt ügyetlenséggel vádolta és a közös levelezésben azt állította október 9-én kelt emailjében, hogy a történelemtanár „azonnal be is ismerte ezt”. Hozzátette ugyanakkor, „tudjuk, hogy senkit sem akart diszkriminálni”. Levelét ezzel a megjegyzéssel zárta: „Paty úr nehéz héten van túl és támogatnunk kell őt”.
Egy nappal később két tanár elhatárolódott Samuel Paty eljárásától. „Azért írom ezt a levelet, hogy közöljem önnel: nem támogatom kollégánkat” – közölte egy tanárnő. „Nem kívánok a hallgatásommal a cinkosa lenni. Úgy vélem, tönkretette azt a bizalmi kapcsolatot, amit napról napra megpróbálunk létrehozni azon családokkal, amelyek az állami iskolába íratják a gyermeküket”. Sok muzulmán család vagy otthon taníttatja a gyermeket (ez a gyakorlat hamarosan megszűnik, mert kötelezővé teszik az iskolába járást), vagy inkább katolikus iskolába küldik, mert úgy vélik, az állami intézményben nincsenek tekintettel a vallására. Különösen 2004 óta érzik így, amikor az állami iskolában betiltották a vallási jelképek, köztük a muszlim fejkendő viselését.
Patyt az iskolai levelezés során egy másik tanár is keményen támadta. „Kollégánk rossz szolgálatot tett a véleménynyilvánítás szabadságának, érveket adott az iszlamistáknak, a laicitás ellen lépett fel, teret adott az intoleranciának” – vélekedett az illető, aki szerint fellépésével diákjait is diszkriminálta. „A tanulókat nem küldhetik ki az osztályteremből a származásuk vagy a vallásuk miatt” – tette hozzá.
Paty több bejegyzésben is azt írta, nem érti a vele szembeni támadásokat, így az őt az iskolából eltávolítani akaró apáét sem, mert a lánya aznap nem is ment iskolába. „Valamit előadott az apjának anélkül, hogy részt vett volna az órán” – közölte. „Komoly kérdések fogalmazódtak meg bennem annak kapcsán, mit kellett volna tennem az alatt a néhány másodperc alatt, amíg bemutattam a rajzokat? Egyáltalán, hogy maradhatnék semleges ebben a helyzetben?” Paty később feljelentést tett az ő fenyegető apuka ellen. Bár hasonlóképpen cselekedett az iskola vezetése is, a tanár keserűen állapította meg, hogy a történtek után jövőre már nem kíván foglalkozni a sajtószabadság témájával.
Az emailek sora október 16-án szakadt meg, amikor az iskolaigazgató „szörnyű hírről” számolt be, mint írta, egy 18 éves csecsen származású iszlamista lefejezte Patyt. Bár a kormányzat védelmet ígért a tanároknak, a pedagógusok a jövőben ezerszer meggondolják, bemutassák-e a karikatúrákat. Mint látható, nem csak a szülők reakciójától kell tartaniuk, hanem kollégáikétól is.
