„A dél-afrikaiaknak mindössze 16 százaléka engedheti meg magának az egészségbiztosítást, a lakosság többi része egy romokban lévő, forráshiányos állami egészségügyi rendszerre van utalva. Mindezek ellenére Dél-Afrikában az egészségügyi rendszer meglepően jól megbirkózott a koronavírussal. A legtöbb kórházban a Covid-csúcs alatt is maradt szabad ágy. Sok szakértő úgy véli, a korai szigorú intézkedések miatt laposodott el a görbe, ennek köszönhető, hogy lassabban terjedt a vírus” – erről a johannesburgi Mia Malan, a Bhekisisa Egészségügyi Újságírás Központ alapító szerkesztője beszélt lapunknak.
Malant, aki újságírói munkájával már több tucat díjat nyert, azután kérdeztük, hogy a Reuters Intézet és az Oxford Egyetem a héten szemináriumot szervezett, amin a Dél-Afrikában tapasztaltakról mesélt. Szavaiból kitűnik, az ottani helyzet több ponton is hasonló a Magyarországihoz.
A Worldometers legfrissebb tájékoztatása szerint az 59 millió lakosú, Afrika egyik legfejlettebb államának számító Dél-afrikai Köztársaság a 16. helyen szerepel azon a listán, amelyik a világ országait az igazolt fertőzésszámok alapján rendezi. Összesen 757 144 igazolt fertőzöttet tartanak nyilván, és már 20 556-an haltak bele a betegségbe. Az országban most mégis jobbak a számok, mint Magyarországon: jelenleg 35 054 aktív fertőzött van, ezzel szemben az említett lista 40. helyén álló hazánkban lapzártánk előttig 121 644-re rúgott az aktív fertőzöttek száma, 7532 embert ápoltak kórházban, közülük 580-an voltak lélegeztetőgépen.
Bírta a rendszer
A Dél-afrikai Köztársaságban már az első hullám alatt érvénybe lépett az 5. szintű lezárás – ez a világ egyik legszigorúbb „belső izolációja” volt. Az állampolgárok csak alapvető célok (például élelem vásárlása, orvosi ellátás) hagyhatták el lakhelyüket. Az összes, nem létfontosságú terméket, szolgáltatást kínáló vállalkozás leállt, a cigaretta és az alkohol forgalmazását betiltották. Úgy tűnik, a szigor bejött: egyre csökkent az igazolt fertőzöttek száma, és már 702 ezer ember gyógyult fel a betegségből, miközben viszonylag szelíd a halálozási arány is. Így szeptember 21-től már csak 1. fokozatú riasztási szint van érvényben. Kötelező a maszkviselés, az 1,8 méteres távolságtartás, valamint a gyakori kézmosás vagy fertőtlenítés. Éjfél és hajnali 4 óra között kijárási tilalom van, a szárazföldi határátkelőhelyek közül 19 működik teljes kapacitással, 34 zárva tart.
Persze a járvány csillapodásához vezető úton távolról sem volt egyszerű végigmenni: például a mélyszegénység miatt sokan nem tudták betartani az alapvető korlátozásokat sem. Malan egy korábbi Reuters-interjúban arról beszélt: ugyan a Dél-afrikai Köztársaságban több mint 50 millióan élnek, valójában körülbelül 3 millió ember fizeti a jövedelemadó 97 százalékát, az emberek többsége vagy munkanélküli, vagy túl keveset keres ahhoz, hogy jövedelmét megsarcolja az állam. Egy felmérés szerint három, kisebb településen élő emberből kettőnek a lezárás ideje alatt ételre sem volt pénze, az éhes emberek pedig fosztogatni kezdtek. De nem ez volt az egyetlen probléma az országban. Sok helyen nincs csatornarendszer, nem adott a „folyóvíz”, így tömegek nem tudtak rendszeresen kezet mosni. Illetve gyakori, hogy olyan sokan élnek egy helyen, hogy fizikai képtelenség a megfelelő távolságtartás, miközben a szűkös otthonokban egyszerűen nem lehet bent tartózkodni.
Korrupciós szálak
A médiaszakember lapunknak a járványkezelés mellett a korrupcióról is beszélt. Arról, hogy jelentős visszaélések történtek a védőeszközök – például maszkok, fertőtlenítőszerek és más, az egészségügyi dolgozók védelmét szolgáló eszközök – állami beszerzése során. Egyes kormányzati alkalmazottak hasznot húztak a pályázatokból, de ennek bírósági bizonyítása még hátravan. Mint mondta, a jelek szerint Gauteng tartomány egészségügyi miniszterének, Bandile Masukunak a felesége érintett volt az egyik szerződésben. Október 9-én a miniszterelnök vissza is vonta Masuku megbízatását. Az elnök szóvivőjét, Khusela Dikót pedig azért függesztették fel, mert férje neve több beszerzési szerződés esetében is felmerült. Az ügyek távolról sincsenek lezárva, Masuku például bírósághoz fordult. Malan szerint a kormány naponta közzéteszi a Covid-fertőzöttek és a halálozások adatait, azonban sokkal nehezebb információt szerezni tőlük, ha a korrupcióról van szó. Az azért ad némi reményt, pályázatok és nyertesek listájához viszont az újságírók és a nyilvánosság hozzáférhet, így kibogozhatók a szálak.
Emlékeztetőül: beszerzési botrányokért és túlárazott eszközökért egyébként nekünk sem kell a szomszédba menni. Korábban a Népszavának Lantos Gabriella egészségügyi menedzser úgy nyilatkozott: semmi értelme nem volt 300 milliárd forintért 16 ezer lélegeztetőgépet vásárolni, hiszen 1400 lélegeztetőgépre elegendő ápolószemélyzet érhető el az országban. A szakember a Magyar Narancsnak azt is hangsúlyozta: egy lélegeztetőgép ára 7 millió forint körül mozog, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ ezeket 10 millió forintért szerezte be, ami még elfogadható, hiszen ha nagy a kereslet, az árak is feljebb mehetnek. A Külgazdasági és Külügyminisztérium viszont sokkal drágábban vásárolt.
