A koronavírus-járvány második hulláma ősszel elérte Európát és hazánkat, így egyre gyakoribbá váltak az aktuális helyzetet és a válságkezelő intézkedéseket vizsgáló értékelések. Bod Péter Ákos közgazdásszal, egyetemi tanárral e hasábokon, október 16-án olvashattunk hasonló témában interjút. Ehhez kapcsolódóan szeretnénk tényszerűen bemutatni a hazai válságkezelő intézkedések legfontosabb elemeit és eredményeit, valamint összehasonlítani a jelenlegi válságkezelést a 2008-2009-es válságra kezdetben adott reakciókkal.
Alapvető különbséget jelent, hogy a mostani válság kezdetén a magyar gazdaság erős fundamentumokkal rendelkezett, ami jelentős mozgásteret nyújtott a megfelelő intézkedésekre. Az elmúlt 7 évben a magyar gazdaság növekedési üteme 2 százalékponttal meghaladta az eurozónáét, folyamatosan csökkent az államadósság, a költségvetés hiánya 2 százalék körüli szintre mérséklődött, az MNB mérlege a GDP 25 százalékára zsugorodott, megszűntek a lakossági devizahitelek, a munkaerőpiacot pedig teljes foglalkoztatás és magas bérnövekedés jellemezte, aminek nyomán a háztartások megtakarítása meghaladta a GDP 100 százalékát.
Az elmúlt években kivívott erős gazdasági alapok és a megváltozott gazdaságfilozófia tették lehetővé, hogy most Magyarország ne megszorításokkal válaszoljon a válságra, hanem gazdaságélénkítő és támogató intézkedésekkel. 2009-ben a költségvetési politikát a megszorítás, a jegybankot a szűken értelmezett mandátum követése jellemezte, míg 2020-ban együttműködve támogatják a gazdaságot.
Egyetértünk azokkal, akik azt mondják, hogy a munkahelyek megmentése a legfontosabb, és örömmel állapíthatjuk meg, hogy ebben eddig hazánk jól teljesített. A 2009-esnél nagyobb gazdasági visszaesés ellenére kevesebben veszítették el az állásukat, sőt, augusztusra a munkanélküliségi ráta 3,9 százalékra mérséklődött, ami a harmadik legalacsonyabb érték az Európai Unióban. A háztartások relatíve kedvező pozícióját bizonyítja az is, hogy hazánkban a lakosság fogyasztása az 5. legkedvezőbben alakult az EU tagországai között. Előretekintve azonban fel kell készülni, hogy a járvány második hulláma ne akassza meg a munkaerőpiac helyreállását, hiszen a háztartások jövedelmi helyzete meghatározza a kereslet visszatérését.
A beruházások szerepét azonban fontosabbnak látjuk, mint Bod Péter Ákos. A nemzetközi példák azt mutatják, hogy – hosszú távú kedvező hatásaik mellett – sikeresen lehetett tompítani a gazdasági visszaesést Németországban a kormányzati beruházások növelésével, míg Romániában az építőipar kedvező teljesítményével.
Hazánkban a legátfogóbb intézkedés a hiteltörlesztési moratórium bevezetése volt, amely mintegy 1,6 millió lakossági és 60 ezer vállalati ügyfelet érint jelenleg, és 2020 végéig akár 2000 milliárd forintnyi elkölthető jövedelmet hagyhat az ügyfeleknél. Érdemes ezt szembeállítani azzal, hogy 2008-2009-ben a gazdaságpolitika miként „engedte el” a devizahitellel rendelkező családok kezét, és az egyre emelkedő törlesztőrészletek miként eredményeztek alapvető egzisztenciális problémát százezreknek. A moratórium 2021. január 1-jét követő meghosszabbítása jelenleg a leghosszabb az Unióban és potenciálisan több, mint 800 ezer lakossági és akár 15-20 ezer vállalati ügyfelet érinthet.
A költségvetési politika emellett célzott és általános intézkedésekkel is támogatta a koronavírus által érintett gazdasági szereplőket. A bértámogatások összesen 280 ezer munkavállaló foglalkoztatásához nyújtottak segítséget. A 2009. évi válságkezeléssel szemben most a költségvetési mozgástér lehetőséget teremtett az állami bérek célzott emelésére (elsősorban az egészségügyben) és a családtámogatások bővítésére is, valamint a 13. havi nyugdíj visszaépítésére, amelyet épp a 2008-2009-es megszorító válságkezelés alatt töröltek el. A stabil gazdasági alapoknak köszönhető, hogy a magasabb hiány fedezhető piaci és belső forrásokból, szemben a 2008-as helyzettel, amikor Magyarország az EU és az IMF hitelére szorult a befektetői bizalom hiányában.
A koronavírus-járvány negatív gazdasági és pénzpiaci hatásainak tompítására a jegybank is számos intézkedést hozott, amelyek egyrészt biztosítják a szükséges finanszírozást, másrészt támogatják a gazdaság növekedését. Az MNB elindította a Növekedési Hitelprogram (NHP) Hajrá! konstrukciót, ami a hitelmoratórium mellett a legnagyobb összegű és leggyorsabban nyújtott segítség a hazai kkv-szektornak, és több mint 12 ezer vállalkozás vette már igénybe 800 milliárd forintot meghaladó összegben. A nagyobb összegű forrásszerzést támogatja a Növekedési Kötvényprogram, amelynek kerete 450 milliárd forintról 750 milliárd forintra emelkedett szeptemberben. Mindemellett az MNB tavasszal rendkívül magas, 250 milliárd forintos osztalékot fizetett be a költségvetésbe, amely az állam finanszírozását támogatta.
De hogyan ítélhető meg az intézkedések sikere? Az országok által alkalmazott eltérő stratégiákat és a beavatkozások eredményességét nem lehet egy-egy kiragadott mutatóval értékelni, ennél komplexebb megközelítés szükséges. Éppen ezért vezette be az MNB a Járványkezelési Versenyképességi Mutatót, amely négy releváns területen (egészség, reálgazdaság, pénzügyi egyensúly, hitelmoratórium) összesen 9 objektív mutató egységes keretben történő vizsgálatával méri az európai uniós országok sikerességét a járványkezelésben. Bár a magyar gazdaság második negyedévi visszaesése átlag feletti volt, de az egész éves adat várhatóan kedvezőbb lesz, mint az EU átlaga. A munkaerőpiac és a lakossági fogyasztás kifejezetten ellenállónak bizonyult eddig a járvány hatásaival szemben, számottevő részben a kormányzati intézkedéseknek köszönhetően. A reálgazdasági eredmények mellett az EU átlagának megfelelő költségvetési hiányt és az egészségügyi mutatókat is figyelembe véve az MNB járványkezelési indexében hazánk dobogós helyen áll az EU országok rangsorában.