Az új kormányzati lakásprogram barnamezős elemét januárban a Népszavában jelentette be Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség Budapest és az agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkára. Az általa közölt menetrend szerint júliusban módosították az építési törvényt, ami a rozsdaövezeti akcióterületek (RAT) fogalmának beemelése mellett a területek beépítési szabályait is egyszerűsíti.
A programba bekerülő területeket eleve két részre bontják. Az elsőbe kerülnek az azonnali projektindításra alkalmas telkek, míg a másodikba a hosszabb előkészítést igénylő területek. Az „azonnali” rozsdaövezeti akcióterületeket kormányrendeletekben jelölik ki, amelyek közül az első megjelenését szeptemberre ígérték.
A Népszava információi szerint a kijelölést megalapozó kötelező közigazgatási egyeztetés és az önkormányzatok véleményének és javaslatának kikérése már befejeződött. Az ezek alapján készült javaslatot jövő héten tárgyalja a közigazgatási államtitkári értekezlet, majd ezt követően hoz döntést róla a kormány.
Október elején úgy tűnt, hogy az új lakásokra vonatkozó áfakedvezmény újbóli bevezetése hazavágja a korábban beharangozott rozsdaövezeti programot. Orbán Viktor miniszterelnök ugyanis váratlanul bejelentette, hogy 2021-től visszatér a lakásépítés 5 százalékos áfája a 2022 végéig befejeződő építkezések esetében. (A fejlesztők nyomására korábban 2023 végéig kitolták a határidőt, de csak a 2018 novemberéig építési engedélyt kapott beruházások esetében, ezt terjesztették ki ezzel.)
A kedvezmény lenullázta volna a rozsdaövezeti előnyt. A Népszava kérdésére akkor sietve azt válaszolta Fürjes Balázs, hogy „a rozsdaövezetekben praktikusan 0 százalékos lesz az áfa, azaz itt teljes áfamentesség lesz oly módon, hogy a megfizetett 5 százalék áfa teljes egészében visszaigényelhető lesz. Így továbbra is a rozsdaövezetekben lehet majd a a legkedvezőbb áron lakáshoz jutni”.
A 0 százalékos áfához azonban vagy módosítani kell a rozsdaövezetekben épülő új lakások 5 százalékos áfáját tartalmazó, júliusban elfogadott törvényt vagy új kormányrendeletben rögzíteni az áfamentességet biztosító visszaigénylési lehetőségét. De eddig egyik sem történt meg.
Arról viszont már korábban döntöttek, hogy a rozsda-projektek kiemelten közérdekű beruházásnak minősülnek, ami meggyorsítja és leegyszerűsíti az engedélyek megszerzését. Az önkormányzatok persze nem túl lelkesek, hiszen így semmiféle ráhatásuk nem lesz arra, hogy mi valósul meg a területükön fekvő egykori ipari zónákban.
Hasznosítandó terület viszont van bőven. Az utolsó fővárosi rozsdaövezeti kataszter szerint Budapesten összesen 3507 telket érinthet a kormány új lakásépítési programja, ami 2945 hektárt, azaz több, mint 4200 focipályányi egykori üzemi területet jelent. A főváros négy évvel ezelőtt csupán a rehabilitáció előkészítésének költségét 300 milliárdra becsülte, a kármentesítés, a revitalizáció ennek a többszöröse. Vidéken 2010 és 2017 között 2000 rozsdaterületet azonosítottak.
