A világgazdasági folyamatokat, így a magyar gazdaságét is változatlanul leginkább a koronavírus-járvány fejleményei és az oltóanyag fejlesztésével kapcsolatos hírek alakítják - olvasható a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsának (MT) keddi kamatdöntő üléséről kiadott közleményében. A jegybank a monetáris kondíciókhoz nem nyúlt. Továbbra is 0,6 százalék az alapkamat, vagyis az MNB döntéshozói nem változtattak a kamatszinten, ami megfelel az elemzői várakozásoknak – kommentálta a jegybank keddi döntését Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője.
A jegybank, nincs lépéskényszerben, hisz a forint euróhoz mért árfolyama a 360 forint körüli szinten mozog, ez pedig az eddigi kommunikáció alapján az MNB-nek megfelelő szintet jelent és az infláció is a lassulás jeleit mutatja – tette hozzá. A K&H Bank vezető elemzője azt is elmondta, a decemberben megjelenő infláció jelentés lesz a következő időszak szempontjából lényeges, ebben jelenik majd meg az MNB legfrissebb makrogazdasági prognózisa. Érdemi változás nem várható a monetáris politikában, de finomhangolásra sor kerülhet a decemberi jegybanki előrejelzés alapján.
A legfontosabb reálgazdasági döntése az MT-nek az volt, hogy a NHP Hajrának keresztelt kötvényvásárlási programját megduplázta, így azt a jelenlegi ezer milliárd forintról 2000 milliárdra emelte fel. Vagyis az MNB kész újabb ezer milliárd forintot pumpálni magyar cégekbe, annak érdekében, hogy azok beruházásait, működését, likviditást támogassa.
A jegybank szerint a járvány második hullámának hatására 2020 negyedik negyedévében a gazdaság helyreállása némileg megtorpan, majd 2021-ben folytatódik a növekedés. Az MNB szeptemberi előrejelzése szerint 2020-ban a magyar GDP várhatóan 5,1–6,8 százalék közötti mértékben zsugorodik, amit 2021-ben 4,4–6,8 százalék közötti bővülés követhet. A gazdasági teljesítmény 2022 fordulóján érheti el a járvány előtti szintet. Az MNB egyértelmű szándéka elkerülni, hogy a jelenlegi bizonytalan globális piaci környezet az inflációs kockázatok emelkedését okozza – szögezte le a jegyzőkönyv.
A jegybank 2020. májusa óta több mint 700 milliárd forintnyi államkötvényt vásárolt, ezzel segítette az államadósság finanszírozását és a piaci folyamatokat stabilizálását. A Monetáris Tanács ezt a lépést a sikeresnek ítélte, és folytatják az államkötvények vásárlását, azaz tartós piaci jelenlétre rendezkednek be az állampapírpiacon.
A kormány rá is szorul az MNB piacstabilizáló tevékenységére, ugyanis az pénzügyi számlák előzetes adatai szerint az államháztartás hiánya 2020 harmadik negyedévével záruló egy évben a GDP -5,4 százalékát tette ki (-2565 milliárd forintot), vagyis ennyire rúgott a 12 havi államháztartási hiány. Az államháztartás bruttó adóssága a GDP 72,1 százalékát, 34147 milliárd forintot ért el 2020 harmadik negyedévének végén. Az Eximbank adósságát is figyelembe véve a szektor adóssága a GDP 73,8 százaléka volt (34977 milliárd forint), s ezt a mutatót tekinti az Eurostat a mérvadónak. Tavaly decemberben a teljes államadósság a GDP 65,7 százaléka volt, vagyis a koronavírus- válság kilenc hónapja alatt az adósságmutató a GDP 8,4 százalékával emelkedett.
