A huszonhetek egy kalap alatt kívánnak dönteni az unió hétéves költségvetéséről, a járvány utáni helyreállítási alap felállításához szükséges jogi lépésekről és a jövőbeni költéseket a jogállam tiszteletben tartásához kötő rendeletről. A büdzsé elfogadásához és a gazdaságélénkítési terv elindításához egyhangú döntés szükséges, míg a jogállami feltételrendszer jóváhagyásához elég az országok minősített többségének igen szavazata. A költségvetést és a uniós pénzek védelmét rögzítő jogszabályt az Európai Parlamentnek is ratifikálnia kell.
Miután Orbán Viktort követően Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök is belengette a pénzügyi csomag vétóját a jogállami szabályok miatt, kétségessé vált, hogy a miniszteri szintű döntéshozó fórumot elnöklő Németország tartani tudja-e a szoros menetrendet. EU körökben arra számítanak, hogy a két renitens kormány végül beadja a derekát, és majd utólag, a már hatályba lépett rendelet kiskapuit kihasználva, vagy nem lebecsülendő érdekérvényesítő képességét bevetve próbál majd kibújni az esetleges felelősségrevonás alól.
Az óvatos brüsszeli derűlátást táplálja, hogy óriási pénzekről van szó: Magyarország csak a járvány gazdasági és társadalmi következményeinek enyhítését célzó alapból folyó árakon több mint 8 milliárd euró vissza nem térítendő támogatást kaphat hat év alatt, míg Lengyelország csaknem 30 milliárdot – számolta ki Darvas Zsolt, a brüsszeli Bruegel gazdasági kutatóintézet vezető elemzője friss adatokra támaszkodva. Ha a két tagállam kedvezményes hitelre is igényt tartana, még egyszer ennyit, vagy még valamivel többet is fölmarkolhatna.
Orbán és Morawiecki győzködése minden bizonnyal állam- és kormányfői szinten zajlik. Erre utal, hogy Vera Jourová, az Európai Bizottság értékekért felelős alelnöke pénteki sajtótájékoztatóján megvonta a vállát az újságírói kérdésre, hogy mivel lehetne jobb belátásra bírni a vétóval fenyegetőző két politikust. Szerinte a jogállami rendelet minden szempontból megfelel a magyar és a lengyel elvárásoknak.
