Vlagyimir Putyin az amerikai elnökválasztás hivatalos végeredményének kihirdetéséig nem gratulál az Egyesült Államok új elnökének. Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő ezt körülményesen azzal magyarázta, hogy a jelenlegi elnök bizonyos jogi lépéseket jelentett be, ezért is tartják helyénvalónak megvárni a hivatalos bejelentést. Putyin taktikai érzéke azonban eleve kizárta, hogy a választások előtt harsogva Trump mellett tegye le a voksát, miközben nem lehetett kétséges, őt tartaná az ideálisabb megoldásnak. A NATO Trump általi lebecsülése, az Európai Unió megleckéztetése, a Kínával szembeni végletes konfrontáció és az átgondolatlan rögtönzések Putyin manőverezését valamelyest megkönnyítették.
Az orosz média kevésbé óvatos, amikor Joe Biden győzelmének következményeit elemzi. A hivatalos hírügynökség, a TASZSZ hírmagyarázója még jóval a választás előtt egy magasrangú orosz diplomatára hivatkozott, aki viccelődve azt mondta: „Akárki győzzön is, mi ünnepelni fogunk. Különbség nincs, viszont az ivásra van alkalom”. Ezt a nagyvonalúságot azonban az elemzők, nem engedhetik meg maguknak, ennél a visszafogott TASZSZ kommentátor is továbbment, amikor még az eredmény ismerete nélkül boncolgatta a lehetőségeket. A tengerentúli elemzőket idézte, akik szerint az amerikai-orosz kapcsolatokban jó irányú változásra nem lehet számítani a belátható időben, a kialakult helyzetben logikusabb Bidenre tenni. Bár a kapcsolatok bonyolultak maradnak, de legalább nem romlanak tovább radikálisan. Biden kiszámíthatóbb, következetesebb, és ráadásul nem érheti az a vád, hogy összejátszik az oroszokkal. Nem célja a nemzetközi szerződések felrúgása, a nukleáris egyensúly felborítása, mindannak a lerombolása, amely sok évtized munkájának az eredménye. A legfrappánsabb véleményt a TASZSZ elemzője attól az amerikai konzervatív politológustól kapta, aki arra a kérdésre, ki lenne jobb Oroszországnak, lényegében azt mondta, egyik rosszabb, mint a másik.
Az ellenzékiek, köztük Garri Kaszparov volt sakkvilágbajnok, azt várják a megrögzötten oroszellenes Bidentől és tanácsadói körétől, hogy újabb szankciókkal fogják sújtani Oroszországot, már csak azért is, hogy bebizonyítsák: ellentétben Trumppal, nem vágnak jó képet, ha egy diktátorral kerülnek szembe. Erre a belpolitikában is szükségük van, nehogy kitegyék magukat a konzervatívok számonkérésének. Kaszparov annak a lehetőségét sem zárja ki, hogy Biden kemény konfrontációra is hajlandó lesz. Trump bukásával arra is lát lehetőséget, hogy az oroszokkal fenntartott titkos kapcsolataira fény derüljön.
A tekintélyes Novaja Gazeta az elnökváltozás gazdasági következményeit veszi számba. Maxim Averbuch, a nyersanyagpiac prognosztizálásával foglalkozó intézet igazgatója a lap hasábjain annak a véleményének ad hangot, hogy Biden sokkal keményebben viszonyul Oroszországhoz, mint Trump. Hatásosabb fegyver van a tarsolyában minden szankciónál. A legnagyobb csapást az olajpiacra méri majd, amikor feloldja az Irán ellenes embargót és ezzel napi 2,2 millió hordó exportot zúdít a piacra. Az orosz gazdaságra mért stratégiai csapásként értékeli azt is, hogy Biden milliárdokat akar beruházni a zöld gazdaságba, és ezzel nem lesz képes lépést tartani Oroszország. Ennek a következményei például az autóiparban beláthatatlanok: Amerikával még Nyugat-Európa sem lesz képes versenyben maradni. Az Egyesült Államok elektromos meghajtású autóival tarolni fog. Jellemző, hogy Kalifornia 2035-től már nem engedélyezi a belső égésű motorral működő autók értékesítését.
Itt-ott feltűnik valami derűlátóbb jóslat is. A www.rosbalt.ru honlapon Ivan Preobrazsenszkij politológus megállapítja, hogy az orosz kommentátorok igyekeznek megkérdőjelezni Biden legitimitását, a hivatalos média szellemi képességeit is kétségbe vonja. Velük szemben ő az új elnök problémáira hívja fel a figyelmet. Bidennek számos területen kellene rendeznie Washington viszonyát, és ezek közül nem a Kreml elleni szankciók a legsürgetőbbek a számára. Nagyjából ez most a legtöbb, amiben Moszkva reménykedhet.