Ugyan Orbán Viktor pár hete még teljes fegyverzetben, a járványra felkészültnek látta az egészségügyet, és a közelmúltban is arról beszélt, van elég orvos, ápoló, a keddi, köztévének adott interjújában már ötven százalék esélyt adott arra, hogy intézkedések nélkül kibírná-e a terhelést a rendszer. Magyarázata szerint ezért volt szükség a rendkívüli döntésekre.
„Ez a rendszer már most nem bírja a járványt, elfáradtak az orvosok és nővérek, sok egészségügyi dolgozó megfertőződött, ezért kiestek az ellátásból. Az intenzív osztályokon a legtöbb kórházban ma is túl kevés a szakember” – mondta Bencsik Andrásné, a Független Egészségügyi Szakszervezet alelnöke lapunknak. Szerinte egy szakápolónak hivatalosan két intenzív osztályos beteget kellene ellátni, de ez eddig sem valósult meg, inkább 3-4 beteget láttak el, most pedig ez ennél jóval több is lehet.
Orbán Viktor kedd esti interjújában beszélt az orvoshiányról is. Azt mondta: „Van egy szabály, hogy békeidőben egy nővér, egy orvos hány beteget tud kielégítően ellátni. Ezt a számot lehet növelni. Mondjuk a négyet nyolcra. A nyolcat tizenhatra és így tovább... És igaz, hogy csak gépeket kell figyelni, de mégsem lehet egy embernek húsz-harminc gépet figyelni. Tehát van egy határ, amit figyelembe kell vennünk. És az orvosok azt jelezték, hogy lesz egy határ, amikor ők ennyi beteget nem tudnak felelősséggel ellátni. Így kell elképzelni azt, hogy nincs elég ápolónő meg orvos.”
Egy rezidens, akit épp most vezényeltek át egy fővárosi covid osztályra, lapunknak azt mondta: egy orvosra 8 beteg jut, a nővérek esetében viszont már team-ek alakultak, van aki csak etet, más csak fürdet, vagy kizárólag gyógyszert adagol, mert már csak így tudják megoldani az ellátást. Emellett kitért arra is: olyan speciális tudás kell az intenzív terápiás osztályon való munkához, a lélegeztetőgépek kezeléséhez, amit nem egy hét, hanem öt év alatt tanul meg egy aneszteziológus. „Jól hangzik, hogy beültetnek egy orvost a monitor elé, aki majd figyel mindent, de ez nem ilyen egyszerű” – mondta.
Bencsik Andrásnétól megtudtuk: még májusban volt egy egy hetes gyakorlati és elméleti képzés a rezidens orvosoknak és a más osztályon dolgozó ápolóknak intenzív terápiás ellátásról, így a lélgeztetőgépekről is, ami szerinte afféle „gyorstalpaló” volt. Azóta azonban hónapok teltek el.
Egy szemész rezidens arról mesélt a Népszavának: még tavasszal küldtek ki mindenkinek egy vázlatos anyagot képekkel, videókkal illusztrálva, a végén pár kérdéses teszttel, ami annyira egyszerű volt, hogy első elolvasás után bárki helyesen válaszolt volna, de ettől még senki nem tanul meg lélegeztetni. „Egy leírásból nem lehet megtanulni intubálni. Leírták ugyan, hogy milyen típusú lélegeztetési módok vannak, de nem biztos, hogy a beteg azt pont úgy bírja. Inkább csak egy látszat dolog volt ez a képzés, ugyanúgy senki nem tudja majd kezelni a gépet” – mondja a rezidens. Szemész kollegái közül novembertől egyébként már többeket átkértek covid-osztályra segíteni.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma a Népszava kérdésére azt írta, hogy tavasz óta több speciális képzést is indítottak. A humántárcát arról kérdeztük, hogyan tanulják meg a gépek használatát azok az egészségügyi dolgozók, akiket más osztályokról vezényelnek át intenzív részlegekre. A tárca azt válaszolta: jelenleg is folyik az érintettek számára a kötelező, illetve szintentartó továbbképzés, amely elméleti és gyakorlati részből áll. A tárca szerint a gyakorlati oktatás orvosoknak legalább 20 óra, az ápolók és hallgatók részére pedig minimum 14 óra. A képzés vizsgával zárul.
Molnár Zsolt, a szegedi intenzív osztály és az aneszteziológia tanszékvezetője már szeptemberben arról beszélt – a 444 beszámolója szerint – egy online konferencián: „Egy ápoló maximum két betegágyat láthat el. Ha ennél többet kell, akkor nagyon komolyan romlanak a betegek túlélési arányai”. Szavait Hegyi Péter professzor, a – betegellátás hatékonyságát a kutatási eredmények összegzésével javító – Transzlációs Medicina Alapítvány kuratóriumának elnöke is megerősítette, és hangsúlyozta, a szakápolók és az orvosok létszáma nagymértékben befolyásolja a halálozási adatokat. Mint azt Népszavának elmondta, ha az egy szakápolóra jutó betegek száma 2,5 fölé megy, akkor 3,5-szeresével nő a halálozás rizikója. Szerinte a legsúlyosabb állapotú, instabil betegeknél a szakdolgozók esetében már egy szakápoló-egy beteg arány a javasolt.
