fotográfia;

- Ká-Európa csupaszon

Martin Gabriel Pavel újra ellenpontozza a filmekben, a reklámokban és a szelfiken ábrázolt ideális szépséget.

Rendhagyó módon ábrázolja a kelet-közép-európai régiót Martin Gabriel Pavel cseh fotós, akinek legfrissebb képein vadidegen emberek pózolnak anyaszült meztelenül (vagy félmeztelenül) Budapest, Bécs, Brno, és Pozsony tereiben. A cseh művész ötlete még két éve ezelőtt fogant meg, mikor is elhatározta, hogy a négy városban száz-száz képet készít kül- és beltéri helyszíneken, méghozzá mind a négy évszakban.

A művész ráadásul nem válogatott a modellek között: a 2018-tól 2020-ig futó projektre bárki jelentkezhetett, aki betöltötte a tizennyolcadik életévét. A színes fotókon így nem feltétlenül csak a divatmagazinokban megszokott testalkatú és korú modellek jelennek meg, hanem változatos képet kapunk a négy város polgárairól, akik az otthonok melegében, vagy éppen a szabad ég alatt állnak pózt. Persze nemcsak a testalkatok és azok arányai, de a képek hátterei is színes képet mutatnak: a fotókon feltűnnek szocreál lakótömbök, régi és új irodaházak, polgári lakásbelsők, romos gyárak és mindenféle középületek, melyek előtt az alanyok különböző pózokban, úgymint ülve, állva, fekve, guggolva vagy más nyakatekert módon jelennek meg – hol félreeső, hol forgalmas helyeken. „A városokban egyre kevesebb és kevesebb hely van, ahol a lelkünk lazíthatna, ahol önmagunk lehetünk, pont olyanok, amilyenek vagyunk” – olvasható a könyvajánlóban.

A cseh fotósnak amúgy nem a mostani az első meztelen projektje: 2014-ben már kiadott egy Prágában készített, meztelen fotókat tartalmazó dobozt Prága napi portré (Daily Portrait Prague) címmel, melyben szintén csupasz embereket állított be a cseh főváros egyes helyeire, hogy ezáltal „szakítsa ki” őket a hétköznapi valójukból. Pavel számára azonban nemcsak az élő alanyok, de a városi környezet is inspiratív, a fotókon a helyszíneket „egyedi egységekből és részletekből felépülő mentális képnek” tekinti, míg a rendhagyó portrékkal bizonyítani akarja, hogy a városlakók olyan emberi lények, akiket esetleg meg lehet ismerni.

A 2015-től 2017-ig készült „folytatásban”, a Berlin napi portéban (Daily Portrait Berlin) is hasonló motiváció mozgatta, ezúttal azonban nem ő fotózott, hanem idegeneknek adta kölcsön a digitális kameráját, hogy kapjanak lencsevégre egy másik idegent meztelenül, méghozzá azok saját otthonában. A kamera így kézről kézre járt, a résztvevők először modellek, aztán fotósok lettek, míg végül a művészeti projektből egy vaskos könyv született, amelyben 381 berlini lakos pózolt kendőzetlenül az otthona melegében. Pavelnek a kísérlettel az volt célja, hogy előítéletek nélkül mutassa be a metropolisz lakóit, valamint ellenpontot képezzen a filmekben, a reklámokban és a szelfiken ábrázolt ideális szépséggel szemben.

A jelen könyv pedig úgy tűnik szintén vaskos lesz a maga 500 oldalával és ugyancsak 381 fotójával, melyet bárki megrendelhet, aki ellátogat Pavel weblapjára. Persze, ha még vacillálna, szétnézhet a művész Instagram-profilján: a fotók egy része ide is felkerült, persze kitakarva.

A Császi Ádám rendezte Cigány magyar című színházi előadás berlini sikere annyira megihlette az alkotókat, hogy egészestés filmben szeretnének tükröt mutatni az embereknek. A Háromezer számozott darab forgatásán jártunk.