Ismét 400 ezer forint alá esett a bruttó átlagkereset a nyár utolsó hónapjában: a KSH augusztusban 391 600 forintos átlagbért mért a legalább 5 főt foglakoztató cégeknél, a költségvetési intézményeknél illetve a jelentősebb nonprofit szervezeteknél teljes munkaidőben alkalmazásban állók körében. Erre március óta nem volt példa: a májusi bruttó 398 800 forint kivételével az elmúlt hónapokban rendre 400 ezer forint feletti bruttó kereseteket hozott ki a KSH átlagolása. A nettóban 260 400 forintot jelentő átlagbér ezzel együtt még mindig 9,1 százalékkal magasabb, mint tavaly augusztusban volt.
Bodó Sándor foglalkoztatáspolitikai államtitkár ennek kapcsán az M1-en úgy fogalmazott: a havi kereseti adatok helyett az első 8 havi számok mutatnak pontosabb képet, mivel az elmúlt hónapokban egyszeri kifizetések történtek, például az egészségügyben, ezek pedig „megtréfálhatják” a havi adatokat. A január-augusztusi időszakra már 395 400 forintot mutat a statisztika, ami 9,9 százalékos növekedést jelent éves alapon. Ebben az átlagban viszont az államtitkár által is említett, az egészségügyben kiosztott egyszeri, 500 ezer forintos rendkívüli juttatás is benne van, ami júniusban rögtön 421 700 forintra húzta fel az átlagkereseti adatot. Az átlagolások torzító hatása nyilvánvaló: egy-egy magasabb fizetés vagy egyszeri kifizetés felfelé húzza az átlagot, miközben a többség nem keres ennyit.
A valós fizetések viszont a fentieknél szerényebbek lehetnek, hiszen a KSH az 5 főnél kisebb cégeknél jellemzően alacsonyabb fizetésért dolgozók bérét nem is számítja bele az átlagba, és nem veszi figyelembe a részmunkaidőbe átsoroltakat sem. Márpedig a tavaszi korlátozások miatt rengeteg cég került nehéz helyzetbe, és sok helyen részmunkaidős foglalkoztatással igyekeztek megtartani a dolgozókat, akiknek emiatt a bére is csökkent. A Kurzarbeit magyarosított változatában az állam csak a kiesett munkaidőre járó bér 75 százalékát pótolta ki: ezzel a lehetőséggel több, mint 200 ezer munkavállaló esetében éltek a cégek. Számos munkaadó azonban úgy csökkentette a munkaidőt és a fizetéseket, hogy ahhoz a túlságosan bürokratikus pályázati eljárás miatt nem kért állami pótlást. Ez a bércsökkenés ugyanakkor nem jelenik meg a statisztikában.
A KSH most frissített létszámadataiból az ugyanakkor látszik, hogy az idei nyár utolsó hónapjában mintegy 110 ezerrel kevesebben dolgoztak alkalmazottként, mint tavaly augusztusban. Az alkalmazottak száma 3 millió 77 ezerre rúgott ekkor, miközben egy évvel ezelőtt még 3 millió 187 ezren voltak. Bár ez a korábbi hónapok még jelentősebb visszaeséséhez képest már növekedést jelent, a vírus megjelenése előtti alkalmazotti létszámoktól még távol áll. Eközben a kormány azt hangoztatja, hogy már 4,5 millióan, azaz csaknem annyian dolgoznak, mint a vírus előtt. A csaknem 1,5 milliós különbség oka, hogy a kormány által hivatkozott munkaerőfelmérésben a KSH azt is foglalkoztatottnak tekinti, aki az elmúlt héten legalább egy órát dolgozott fizetségért. A kereseti adatok kiszámításánál ugyanakkor csak az alkalmazottakat veszi számításba a KSH, de közülük sem mindenkit.
Hogy miként alakulnak a jövő évi bérek, az nagyban függ a héten megkezdődött minimálbértárgyalások eredményétől. Ha a legkisebb fizetések nőnek, akkor a munkaadóknak a képzettebb munkaerő bérét még nagyobb mértékben kell emelniük. Tavaly és idén is – a két éves bérmegállapodásnak köszönhetően – 8-8 százalékkal emelkedett a legkisebb bér. Hogy mi lesz jövőre, azzal kapcsolatban viszont egyelőre mindenki óvatosan nyilatkozik, az első egyeztetésen konkrét számok nem is hangzottak el. Jelzésértékű Bodó Sándor pénteki nyilatkozata, miszerint: aggasztó jelek „kopogtatnak”, a munkaadók előzetes bértárgyalásairól szóló jelzéséből látható, hogy a jelenlegi bérdinamika nem lesz fenntartható, lassulás várható.
A kormány a minimálbéremelés mértékéről szóló megegyezést ugyanakkor ismét a munkaadói és a munkavállalói képviseletek megegyezésére bízná, amelyek viszont aktív részvételt várnának el a kabinettől. A szakszervezetek legalább inflációkövető emelést szeretnének, és a kiszámíthatatlan gazdasági környezet miatt csak a jövő évre állapodnának meg konkrét összegben. A minimálbéremelések kereteit és feltételeit viszont több évre előre kialakítanák.
Németh Dávid, a K&H vezető elemzője szerint a járvány negatív hatásai miatt jövőre az ideinél valószínűleg kisebb mértékben növekedhet a minimálbér, az egészségügyben dolgozók bérfejlesztése ugyanakkor hozzájárul majd az átlagbérek emelkedéséhez. Az idei évre 9-10 százalékos átlagbér-növekedést vár, jövőre viszont ennél mérsékeltebbet. A járvány következtében növekvő munkanélküliség miatt nincsenek ugyanis béremelési kényszerben a vállalkozások. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az az infláció hatásával együtt az év első nyolc hónapjában – a múlt év egészében mért 7,7 százalékkal szemben – mindössze 6,2 százalékos volt a reálbér-emelkedés.
Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője úgy véli: a 10 százalékot várhatóan eléri az idei éves bérdinamika, jövőre pedig 8 százalék felett lesz a növekedési ütem, de utóbbit a most indult minimálbér tárgyalások még érdemben befolyásolhatják.
