Elvesztették a pácienseik egy részét a hazai kórházak. A tavaszi, első hullámban leállított ellátórendszer hiába indult újra, sokak nem mentek vissza a kényszerűen halasztott kezelések, beavatkozások folytatásáért – derült ki Ficzere Andrea, a Magyar Kórházszövetség elnökének előadásából a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság (META) konferenciáján.
Ficzere Andrea beszélt arról is, hogy az intézmények szeptember elejére jutottak el odáig, hogy a járvány miatt korlátozások után ismét teljes kapacitással kezdjenek működni. Ekkor azonban tripla teher hárult rájuk. Be kellett pótolniuk az elmaradt beavatkozásokat, el kellett látniuk a normál napi működés során jelentkező betegeket, és a második hullám fertőzöttjeit. Megjegyezte: saját kórházának (az Uzsokinak) kiugró teljesítménye lett ebben a hónapban.
Az elnyúló járvány nem csak a lakosságot, de az ellátókat is erősen megterheli. A betegek a látogatási tilalom miatt a család hiányától, a dolgozók a folyton változó munkakörülményektől szoronganak, nehezen szokják, értik a kivezénylést is. A kórházszövetség elnöke szerint mostanra alig van olyan kórház, ahol nincs covidos beteg. S azzal kell számolni, hogy a normál ellátás kényszerűen megint szűkülni fog. A legnagyobb probléma az altatóorvosok hiánya, rájuk ugyanis nagy szükség van a súlyos állapotú covid-betegek ellátásában, nélkülük a műtők sem működnek.
Nehezen kezelhető az is, hogy az őszi hullám „hangulata” sem ugyanaz mint tavasszal: miközben óriási a teher a kórházi dolgozókon, már nem annyira lelkes a társadalom a támogatásukban. Most egyre türelmetlenebb a lakosság velük szemben. De a szakmán belül is problémát okoz, hogy az átvezényelteket sem fogadják mindenütt egyformán, vannak intézmények, ahol visszaélnek a helyzetükkel.
Ebben a helyzetben nem biztos, hogy jókor jött az új egészségügyi jogviszonyról szóló szabályozás. Ficzere Andrea hangsúlyozta: az orvosi béremelés szükséges és pozitív intézkedés, ugyanakkor a jogszabálynak vannak olyan passzusai, amelyek meghökkentették a dolgozókat. Óriási az elégedetlenség a kollégák között – mondta. S az is csak rontott a helyzeten, hogy a szakdolgozók, a műszaki és gazdasági terület alkalmazottai ezzel a törvénnyel semmit nem kaptak. Szerinte, ha nem sikerül javítani a jogszabály „hibáit” sokan el fogják hagyni a pályát.
A rendezvényen a szervezők a járvány eddigi egészséggazdasági hatásait, tanulságait vették számba és arra is próbáltak válaszokat találni, hogy a döntéshozók miért nem kértek segítséget az egészség-gazdászoktól.
Az adatokban túl sok bizonytalanság, ellenben gyors döntésekre van szükség – derült ki Berczik Ábel, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkár szavaiból, aki előadásában a járvány kiadásokat is összegezte. Jelezte: a költségvetésben mintegy 22 ezer milliárd forintot csoportosítottak át a járvány elleni védekezést finanszírozó, valamint a Gazdaságvédelmi Alapba. A bevezetett gazdasági intézkedések költsége meghaladják a 10 ezer milliárdot. Kiderült, hogy a válsághelyzetre nem is készül mélyebb gazdasági elemzés, amit az operatív törzs szükségesnek ítél, arra a Pénzügyminisztérium biztosítja a forrást. Az intézkedések értékelése a járvány utáni időszakra marad.
