Vasárnap a helyi önkormányzati választásokon vizsgázik először Ukrajnában az új választójogi törvény. A fontosabb változások egyike, hogy a 10 ezernél népesebb városokban a pártoknak nyílt listák kellett állítaniuk, és megjelölniük 5-12 képviselőt, a választó pedig két szavazatot ad le, egyet a pártra, egyet pedig a párt jelöltjeinek egyikére úgy, hogy bekarikázza annak a sorszámát, akit ő támogat, függetlenül attól, hogy pártja hányadik helyre rangsorolta a politikust. Most először kötelező a 40 százalékos úgynevezett genderkvóta is: a párt minden öt jelöltje közül kettőnek a másik nemet kell képviselnie.
A kampányt erőteljesen befolyásolta a koronavírus, a járvánnyal kapcsolat naponta dőlnek meg a szomorú rekordok. Az Ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács tegnap reggel nyilvánosságra hozott adatai szerint az előző napon 7517 új fertőzöttet regisztráltak, az összesítésben Ukrajna már csaknem 331 ezernél tart, a halottak száma 6164-re nőtt. Volodimir Zelenszkij elnök vigasztalásul csak azt tudta mondani, hogy ezzel együtt az 1,9 százalékos halálozási arány a legkedvezőbbek egyike Európában, és ez az orvosoknak és az egészségügyi szakdolgozóknak köszönhető. Ugyanakkor módosította néhány nappal korábbi kijelentését, miszerint ha a fertőzöttek száma eléri a napi kilenc és fél ezret, a legszigorúbb intézkedéseket rendelik el. Csütörtök este óta ez a szám már 15 ezerre emelkedett.
Minthogy a járvány fokozódása nyomán mind több a piros övezet az országban, péntek óta 11, a Központi Választási Bizottság sietett közölni, hogy mindez nem érinti a választások megtartását, az alkotmány ugyanis csak a hadi- vagy rendkívüli állapot esetén teszi lehetővé a halasztást. A lebonyolításban közreműködőket mindenesetre folyamatosan figyelmeztetik a szigorú intézkedések betartatására.
Az ukrán elnök a kampányhajrában országossá emelte a helyi versengés tétjét: október 12-én bejelentette, hogy – kapva az alkalmon – öt kérdésben kikéri a választók véleményét. Volodimir Zelenszkij meglehetősen keményen indított: első kérdésében azt tudakolja, támogatnák-e az ukránok, hogy az igen súlyos korrupciós ügyekben elmarasztalt személyekre életfogytiglani börtönbüntetést szabjon ki a bíróság. Kíváncsi továbbá, hogyan fogadná a lakosság, ha a Donbászban szabadkereskedelmi övezetet hozznának létre. A kérdések közt szerepel még az ukrán parlament létszámának radikális, 450-ről 300-ra csökkentése, a marihuána orvosi alkalmazásának engedélyezése, végül pedig az Ukrajna területi sérthetetlenségét szavatoló 1994-es Budapesti Memorandumban foglalt garanciák sorsa a 2014-es orosz agresszió nyomán.
Az elnöki kezdeményezés fogadtatása vegyes. A Központi Választási Bizottság mindenesetre gyorsan közölte, hogy nem foglalkozik az üggyel. Az ukrán elnöki hivatal megjegyezte, hogy a válaszok nem bírnak majd jogi erővel, de Zelenszkij hozzátette, a törvényjavaslatok kezdeményezését és tartalmát befolyásolhatják. A közvélemény-kutatás az exit pollhoz hasonlóan a szavazás után történik, szerződtetett közreműködőkkel, az elnöki párt állja a költségeket.
A hivatalos kampány első napján, szeptember 5-én A nép szolgája 25 százalékon, legutóbb azonban már csak nem sokkal 16 százalék fölött állt. Ugyan még így is vezeti a felméréseket, de általános várakozás, hogy a politikai szerkezet a helyben erős pártok javára mozdul el.
Erre számítanak Kárpátalján is.
A kárpátaljai magyarság közös listát állított: ezen a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség jelöltjein kívül helyet kaptak más szervezetek képviselői is. Brenzovics László, a Szövetség elnöke a Kárpátalja hetilapnak adott interjúban nagyon fontosnak mondta, hogy a magyarság minél nagyobb számban vegyen részt a választásokon, és a „KMKSZ” – Ukrajnai Magyar Párt listájára szavazzon. – Minél jobb eredményt ér el a KMKSZ a megyei közgyűlési és a helyi választásokon, annál jobban tudjuk bizonyítani Kijev felé is, hogy továbbra is egységesen kiállunk a magyar nyelv és a magyar oktatás fennmaradása mellett szülőföldünkön, és nem bocsátkozunk semmilyen alkuba alapvető jogainkat illetően – hangsúlyozta Brenzovics László.
