A magyarok csaknem háromnegyede élete során tapasztal aranyeres tüneteket, amikor a székletürítést vérzés kíséri, vagy valamilyen duzzanat jelenik meg a végbél körül. Ez azonban számos más, akár súlyosabb betegség tünete is lehet, ezért érdemes orvoshoz fordulni és kizárni egyebek mellett a vastagbéldaganatot – hívta fel a figyelmet a Semmelweis Egyetem közleményében.
Aranyere mindenkinek van, hiszen a végbélnyálkahártya alatt található érköteget, párnázatot hívják így, amelynek a széklettartási képességben van fontos szerepe. Betegség esetén az aranyerek megduzzadnak, kifordulnak, fájdalmassá válnak, vérezni kezdenek – mondta Ónody Péter, a Semmelweis Egyetem I. Sz. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika szakorvosa.
A valódi aranyér belülről vagy akár a külső vénás fonatból fordul ki, gyakran vérzik, de ritkán okoz fájdalmat. Okai között velünk született genetikai tulajdonságok és környezeti hatások is szerepelhetnek.
Vannak olyan enzimek a szervezetben, amelyek lebontják a kötőszövetet, ez meglazítja a tartószerkezetet az arcon, a karon, vagy akár a hason, ennek látható jele, hogy hamarabb kezd el ráncosodni a bőr. Hasonló folyamat játszódhat le a végbélben is.
A rost- és mozgásszegény életmód, a kevés folyadékbevitel egyenes utat jelenthet a végbélben található erek előboltosulásához, ami később aranyeres panaszhoz vezethet. Érdemes odafigyelni a rendszeres testmozgásra, az egészséges étkezésre, a kevesebb hús és több zöldség-gyümölcs fogyasztására.
Gyakori, hogy szülés közben a gát és a végbél izmai megsérülnek. A jelenség az első szülésen áteső nők mintegy 30-35 százalékát érinti, például akkor, ha az édesanya medencéjéhez képest a baba túl nagy, vagy ha nem megfelelő gátvédelemmel jön a világra. A szakorvos szerint segíthet az intimtorna, ami nemcsak a szülést, hanem az azt követő regenerációit is megkönnyíti.
Az is gyakori, hogy a kismedencei izmok nem összehangoltan működnek: vagyis amelyeknek el kellene ernyedniük székletürítés közben, azok megfeszülnek. Ilyenkor hosszabb távon segíthet az intimtorna. A szakorvos gyors megoldást jelentő tippet is adott a székletürítés megkönnyítésére: ha egy sámlit helyezünk a lábunk alá, hogy a térd magasabbra kerüljön, mint a csípő, az kiegyenesíti a végbél szögletét.
Kellemetlen, de nem fáj
A legtöbben akkor fordulnak proktológushoz, ha a végbél környékén fájdalom vagy csomó jelenik meg, ami székelés közben vérzést és kellemetlen szúró érzés okoz. Ez azonban általában a végbél körüli vénás fonat gyulladását jelzi vagy a végbél repedésre utal, aminek hátterében legtöbbször a kemény széklet vagy a hasmenés áll.
A proktológus tapasztalatai szerint a betegek legtöbbször szégyellik a tüneteiket és félnek a fájdalomtól, holott a 18 centiméter hosszú végbélnek csupán az utolsó, két-három centis szakaszában vannak érzőidegek, így a legtöbb vizsgálat és beavatkozás fájdalommentes. Ha fáj és vérzik a végbél, akkor le kell küzdeni a szégyenlősséget, és el kell menni az orvoshoz, mert az aranyerességen kívül ez akár polip vagy rosszindulatú daganatos betegség jele is lehet.
Időben felfedezett aranyeresség esetén elég lehet a konzervatív kezelés, például kenőcs használata vagy az aranyeret elszorító, apró gumigyűrű felhelyezése, nincs feltétlenül szükség műtétre. Előrehaladottabb stádiumban viszont elkerülhetetlen az operáció, amikor a szakorvos kimetszi, felfüggeszti az aranyeret vagy pedig kombinált eljárást végez. Az elhanyagolt aranyérbetegség előbb vagy utóbb biztosan műtéti megoldást igényel.
Idős betegeknél az érből folyamatosan szivároghat a vér, ami súlyos vérszegénységhez is vezethet. A szakmai ajánlás szerint, ha a családban előfordult valamilyen vastagbél- vagy végbéldaganat, akkor már 45 éves korban érdemes az első proktológiai szűrővizsgálaton vagy vastagbéltükrözésen átesni, amelyet ötévente kell megismételni. Panaszmentesség esetén 50 éves korban javasolt először szűrővizsgálatra menni – hívta fel a figyelmet a proktológus.
