A fővárosi közbringa rendszer üzemeltetésére szóló szerződés november végén lejár és kicsi az esélye, hogy addigra lesz új. Így 6 év után leállhat a Bubi működése. A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) Igazgatósága csak szeptemberben írta ki tendert, amelyben októberi határidővel 5 évre, 1,7 milliárd forintért új kerékpárok és egy teljesen új rendszer bevezetésére vonatkozó ajánlatot várnak a pályázóktól, márpedig egy új rendszer aligha indítható el novemberben – hívja fel a figyelmet közösségi oldalán Vitézy Dávid, a Budapest Fejlesztési Központ igazgatója. Érthető az aggodalma, hiszen a közbringa rendszer bevezetése az ő vezérigazgatósága idején történt.
A Bubi 2014 szeptemberében indult el 1100 kerékpárral és 76 dokkolóállomással. Azóta a biciklik száma közel 2100-ra bővült és 158 állomáson érhető el. Az új, 5 évre szóló tender ehhez képest mindössze 1200 biciklivel számol (+360 darabra opcióval) és 158 dokkolóállomással (+15 db opció). Mindez azt jelenti: a Bubi által lefedett terület 5 éven át érdemben nem fog bővülni, az állomások száma szinte változatlan marad 2026-ig, ráadásul csaknem 900 biciklivel kevesebbet lehet majd használni. Ez 40 százalékos kapacitáscsökkenést jelent. A belvárostól távolabbi kerületekbe pedig továbbra sem jut el a közbringa – kesereg Vitézy, aki a Budapesthez hasonlóan 1,7 millió lakosú Varsót hozza fel példának, ahol 377 állomás működik 5337 biciklivel és a rendszert folyamatosan fejlesztik.
A BKK Igazgatósága ehhez képest a visszafejlesztés mellett döntött, ami az egykori BKK vezérigazgató szerint szembemegy az európai trendekkel és a városvezetés klímavédelemmel és fenntartható közlekedéspolitikával kapcsolatban megfogalmazott célkitűzéseivel. Vitézy szerint a Draskovics Tibor által vezetett BKK Igazgatóság semmilyen konzultációt, társadalmi egyeztetést nem szervezett ez ügyben. A BFK-t sem kérdezték meg, holott készek lennének az együttműködésre.
Vitézy azt is furcsállja, hogy a tender szerint a BKK a kerékpárok és a rendszer teljes cseréjével számol. Az új eszközök azonban nem kerülnének a BKK tulajdonába, azokat szolgáltatásként vennék igénybe. Holott a jelenlegi rendszert európai uniós forrásokból vette és bővítette a BKK, minden kerékpár és dokkolóállomás a központ tulajdonában van. A kiszervezés tehát jelentősen növelni fogja az üzemeltetés költségeit, ráadásul a Bubi bővítésére az elmúlt években igénybe vett uniós forrásokat is vissza kell fizetnie a BKK-nak.
A közlekedési szakember nem tagadja, hogy a Bubi működése számos problémával terhes, a díjszabás, a mobilapp nem követte a felhasználói szokásokat, a kerékpárok túl nehezek, stb., de szerinte ettől még nem kellene kidobni az egész rendszert, főként úgy, hogy közben a BKK elzárkózik a technológiai fejlődés elől, lévén a tender kiírás nem tartalmazza elektromos kerékpárok bevezetését, ami pedig igen népszerű lehetne a budai hegyvidéki területeken és nagyobb távolságokon.
Ráadásul mindez egy világjárvány kellős közepén történik, amikor egyre többen választják az egyéni közlekedési módokat. A tavaszi-nyári hónapokban 35-80 százalékkal növekedett a Bubi használóinak köre a megelőző év azonos időszakához képest, igaz ebben a rendkívüli díjkedvezmények hatása is benne lehetett.
A BKK májusban jelentette be a közösségi kerékpár-szolgáltatói rendszer teljes megújítását. Az akkor megfogalmazott cél az volt, hogy a fejlesztéseknek köszönhetően Budapesten még többen kerékpározzanak és a Bubi a főváros közösségi közlekedésének ténylegesen részévé váljon.
Az akkori közlés szerint 2021-től a költséghatékonyság érdekében új alapokra helyezik a közbringarendszer üzemeltetését. Akkor úgy tervezték, hogy többek között új applikáció támogatná a bérlést, az eddigi szivacstömlős helyett fújt gumi és okoslakat kerülne a kerékpárokra. Az akkori ígéret szerint teljesen megújulna a szolgáltatás díjrendszere is.
A fentiekről a BKK-t is megkérdeztük, amint megérkezik a válasz, közöljük.
