Kocsis András Sándor;Péterfy Gergely;Libri;Demeter Szilárd;Gál Katalin;

- A Libri boltjaiban ezentúl sem fognak NER-könyvek állni gúlában

Riadalmat, meghökkenést keltett, hogy egy állami hátterű alapítvány lehet a kisebbségi tulajdonosa a könyvkereskedelem legnagyobb cégének, a Librinek. Ezt a szerepet korábban egy NER-oligarcha cége töltötte be.

Orbán Viktor 2018 júliusának végén kultúrharcot hirdetett Tusványoson, ráerősítve Szakács Árpád balliberális kultúrdiktatúráról értekező cikkfolyamára. Mivel a tankönyvpiacot – a teljes könyvpiac 26-28 százalékát – már 2013-ban államosították, Orbán Viktor zöld jelzését látva várható volt, hogy a kultúra teljes területét érintő „egész pályás letámadást” a – Szakács által kicikkezett – könyvterjesztés és könyvkiadás is megtapasztalhatja. Részben ez volt az apropója 2018 szeptemberében az Örökség Kultúrpolitikai Intézet kerekasztal-beszélgetésének a Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM), ahol Gyurgyák János történész, az Osiris Kiadó igazgató-főszerkesztője valószínűsítette: a két nagy – kiadókkal is rendelkező – könyvkereskedelmi cég egyikét, a Librit vagy a Lírát kiszemelték államosításra. A Líra Könyv Zrt. jelen lévő elnöke, Kolosi Tamás szociológus ebben kételkedett, de azt elismerte: létezhet olyan üzleti ajánlat, amin a legelhivatottabb cégtulajdonos is elgondolkodik.

Most ez az államosító forgatókönyv tűnik megvalósulni azzal, hogy október elején bejelentették: a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány tárgyalásokat kezdett az Axialis Holding Zrt. megvásárlásáról, így közvetve a Libri-Bookline Zrt., illetve a Libri-Bookline Csoport stratégiai kisebbségi (24,5 százalékos) tulajdonosa lesz. Ehhez mélyen (az adófizetők) zsebébe kell nyúlnia a közpénzekkel, MOL és OTP részvényekkel kistafírozott, Fidesz-közeli elitképzőnek szánt Mathias Corvinus Collegium (MCC) alapítványának. A Libri-Bookline Zrt. árbevétele az eltelt években már stabilan 5 milliárd forint felett volt, ebből 2019-ben is 1,3 milliárd forint osztalékkal gazdagodhattak a részvényesek. És ahogy a cég kiegészítő mérlegében olvasható: a cég jövedelmezőségét a koronavírus okozta piaci problémák sem igazán kezdték ki. 

Lektűrök térnyeréseA Kossuth Könyvkiadó vezetője, Kocsis András Sándor (a MKKE volt elnöke) sem fél attól, hogy rövid idő alatt közvetlen politikai befolyás érné a könyvpiacot, de figyelemre int. – Azon érdemes elgondolkodni, hogy vajon az állam miért akar tulajdonrészt a Libriben. Az állam megjelenésének első lépése a tankönyvpiac államosítása volt, amellyel a legszenzitívebb pontot, a gyerekek nevelését befolyásol(hat)ja. Nem tudni, az MCC mennyire kíván beavatkozni, de ha igaz, amit a Libri többségi tulajdonosa mond – miszerint nem enged közvetlen befolyást – ez a lépés egyelőre nem fenyeget a kormányközelinek és ellenzékinek tartott írók megkülönböztetésével a könyvkiadásban. A Libri-csoport eddig külön-külön entitásként működő kiadóinak összevonásáról is csak annyit lehet tudni, hogy az önálló gazdálkodásuk szűnik meg, nem a kiadói politikájuk, portfóliójuk – nyugtat Kocsis András Sándor. Arra a felvetésre, hogy a Libri a kötetek boltokon belüli elhelyezésével, akciókkal is befolyásolhatja a nem nagyon tudatos vásárlókat, úgy felelt: – A Libri monopolhelyzete véleményem szerint nem jó (elismerve profizmusukat), de eddig nem tapasztaltunk politikai megkülönböztetést, „csak” gazdaságiakat: azaz a gyorsan forgó, tehát pénzt hozó lektűrök térnyerését.

Ami nem kis teljesítmény. Ahogy arról korábban beszámoltunk: a pandémia a hazai könyvszakmát is komolyan érintette. Kocsis András Sándor, a Könyvkészítők Informális Fórumának elnökeként augusztus végén úgy nyilatkozott: körülbelül 2,5 milliárd forint forgalmat veszített a magyar könyvszakma a vírus miatt. A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) vezetője, Gál Katalin akkor szintén elmondta: a kiadók beszámolói alapján harminctól nyolcvan százalékig terjedhet a forgalomkiesés mértéke. (Tavaly a teljes magyar könyvforgalom 55,5 milliárd forint volt az MKKE adatai szerint.)

A Libri-Bookline többségi tulajdonosa a céget alapító – idővel a Skála Metróban és a Corvin bevásárlóközpontban is érdekelt – milliárdos, Balogh Ákos, aki utóbb többször hangsúlyozta: amíg ő a cég élén áll, nem fog ideológiai befolyást gyakorolni az állam az MCC-n keresztül a Librire. „Emlékezetpolitikai” befolyást nem lehetett észlelni akkor sem, amikor a Libri kisebbségi tulajdonrészét birtokló Axialis a Fidesz-közeli – utóbb kegyvesztetté vált – üzletember, illetve a volt Index-tulajdonos, Spéder Zoltán tulajdonában volt.

Tény, a jelentős nyereségen túl a NER számára az is csábító lehet, hogy a Librin keresztül a magyar könyvpiac jelentős részére is rálátása, illetve befolyása lesz.

Ugyanakkor az MCC 2008 óta könyvpiaci szereplő, így állíthatja: szakmai befektetőként érkezik.

– Most mindenki meghökkent, bár már jó ideje számítottunk rá, hogy a könyvszakmában is lesznek változások, tulajdonosi struktúra átalakulások – nyilatkozta lapunknak Gál Katalin, a MKKE elnöke, akit arról kérdeztünk: elszíntelenedhet-e a könyvszakma az MCC alapítványának terjeszkedésével.

– A magyar könyvkiadás sokszínűsége nagyon nehezen fakítható el, épp azért, mert nagyrészt magánkézben van, és a szerzők, kiadók szépen leképezik a magyar társadalom képét. Elég csak megnézni a MKKE tagjait: van köztünk egyházi kiadó, nagy hagyományokkal rendelkező művészeti, szépirodalmi kiadó, van frissen támadt gyerekkiadó. Egy részükről meg sem tudnám mondani, van-e politikai színezete a tevékenységüknek; inkább ízlésbeli vagy világnézeti különbségekről lehet szó. Furcsa, rossz érzéssel tölt el viszont az a szemléletmód, ami elsősorban a látszat ellenére nem ideológiai, hanem politikai különbségekből ered: ezt bizonyítja, hogy az elmúlt időszakban az egyesülés is kénytelen volt jelezni nemtetszését a könyvdarálás, tépkedés ügyében – utalt a Dúró Dóra Darálója című, szélsőjobboldali politikai akciókra. 

Kőkemény kapitalisták„Piaci folyamatokba nem szólnék bele. Nem dolgom. A Libri tulajdonosai kőkemény kapitalisták, azért sikeresek, mert a gazdasági racionalitás vezérelte a döntéseiket. Biztosan tudják, hogy ezt miért lépik meg” – válaszolta lapunknak Demeter Szilárd miniszteri biztos, amikor arról kérdeztük, mi a véleménye arról, hogy egy a kormányoldalhoz sorolt alapítvány kisebbségi tulajdonosa lehet a hazai könyvpiac domináns szereplőjének. A kérdésre, tart-e a könyvpiac elszíntelenedésétől, nemmel felelt. Azon vélemények kapcsán, melyek szerint ez a lépés oda is vezethet, hogy nem adják ki, nem lehet majd megvásárolni a nem kormányoldalhoz sorolt szerzők műveit, Demeter Szilárd így nyilatkozott: „Ezek a vélemények nem a piacról szólnak, hanem azokról, akik ezt megfogalmazzák. A mai Magyarország, a magyarországi könyvpiac nem így működik. Elhiszem, hogy az önlegitim rettegés morálisan igazolja a teljesítményhiányt, de elég értelmetlennek tartom.”

Gál Katalin szerint megnyugtató, hogy nem aláértékelve, hanem piaci áron vásárolná meg az MCC a Libri-Bookline kisebbségi tulajdonát. Úgy vélte: nehezen elképzelhető, hogy ez a tulajdonosi átrendeződés mérvadó beleszólást jelentene a Libri-Bookline terjesztési vagy kiadáspolitikájába. – Akik ott dolgoznak, eddig is mindenféle könyvet kiadtak és terjesztettek. A könyvszakma szereplői sem rokonszenv alapján, hanem professzionalitásuk miatt gondolják a szféra leghatékonyabb cégének a Librit – jegyezte meg az elnök. Kiemelte: amellett, hogy van egy jól átlátható, meglehetősen technokrata, ámde professzionális szemléletű kereskedelmi lánc, a Libri-Bookline csoport része kilenc könyvkiadó is. Hangsúlyozta: bizonyára a párhuzamosan folyó kiadói tulajdonosi struktúra átrendeződésének is lesz hatása. A két ügyvezető szakmai résztulajdonos, Sárközy Bence és Halmos Ádám eladta, illetve éppen eladja a részét; a Telex információi szerint előbbi részesedését a Libri-Bookline Zrt. vette meg, utóbbira Straub Elek, a Magyar Telekom volt elnöke lehet a vevő.

Gál Katalin végül megjegyezte: csúzlit a fejükhöz szorítva sem lehet rávenni a vásárlókat olyan könyv megvásárlására, ami nem tartozik az elképzeléseikbe, a marketing vagy a sulykolás ehhez sem elegendő. Azaz: a Libri boltjaiban ezentúl sem fognak NER-könyvek állni gúlában.

Az aggodalom érthető, de túlzottPéterfy Gergely író egyelőre nem látja annak veszélyét, hogy a dilettánsok bosszúja eléri a könyvpiacot. Tart-e a könyvkiadás elszíntelenedésétől és attól, hogy ez a kormányközelinek és ellenzékinek tartott írók megkülönböztetését jelenti?  Egyelőre nem tartok ettől; a Libri és a hozzá kötődő többi kiadó minőségi és üzleti alapon működik, ebből a szempontból lényegtelen a szerzők politikai, világnézeti hovatartozása. A kiadók a politikai szelektálással a saját bevételüket csökkentenék. Kiadják-e és meg lehet-e majd venni a nem NER-közeli, vagy NER-közelinek tartott írók műveit?  Egyelőre nem látom annak a veszélyét, hogy a NER-barát irodalom és tudomány a minőség és az eladhatóság ellenében, politikai szempontok miatt adminisztratív előnybe kerül, és a dilettánsok bosszúja eléri a könyvpiacot. Ha ennek bármi jelét tapasztalom, és netán azt veszem észre, hogy a boltokban hátrébb pakolják, eldugják a könyveinket, a példányszámot nyilvánvaló politikai okból csökkentik, vagy bárki megpróbál politikai szempontból kifogást emelni a tartalommal vagy a szerzővel szemben, tüstént revideálom az álláspontomat. Mit gondol azokról a véleményekről, amelyek szerint fenyeget ez a veszély? Megértem és részben osztom ezeket az aggodalmakat, a NER fontos arcvonala a kultúrkampf, az ideológiailag motivált adminisztratív hadviselés számos művészeti ágat és intézményt tett már tönkre, vagy igyekszik épp tönkre tenni, fittyet hányva minden logikának, engedve a dilettánsok ziháló bosszúszomjának – lásd legutóbb a Színház- és Filmművészeti Egyetem, korábban az akadémiai intézetek ügyét, nem is beszélve a könnyűzenéről. A könyvpiac egyelőre képes szerény jövedelemhez juttatni azokat az írókat, akiket a NER feketelistázott, kizárt a kulturális támogatásokból és az állami, vagy az államtól függő médiumok nyilvánosságából. Csakugyan félő, hogy a továbbiakban a piac manipulálásával is igyekeznek bennünket még kijjebb szorítani a kulturális térből, de jelenleg ez a könyvesbolti kínálatból és a Libri-csoport kiadói gyakorlatából nem látszik, és remélhetőleg soha nem is fog. De persze naivnak lenni nem érdemes, a legkisebb jelre lépni kell.

Megvehető-e a morál? - ezt feszegeti Dürrenmatt Az öreg hölgy látogatása című darabja a Vígszínházban, az új igazgató Rudolf Péter népes szereplőgárdát felvonultató rendezésében.