Zöldzóna;széndioxid kibocsátás;koronavírus;

- Soha nem csökkent annyira a szén-dioxid-kibocsátás, mint 2020 elején

A járvány első hullámában, amikor leállt az élet, 16,9 százalékkal csökkent az emisszió, de a korlátozások enyhítése után visszatért a megszokott szint. Szakemberek szerint, ha meg is maradna a történelmileg alacsony szint, minimálisan befolyásolná a légkör koncentrációját hosszú távon.

A szén-dioxid-kibocsátás páratlan mértékű csökkenését mérték 2020 első felében, nagyobbat, mint a 2008-as pénzügyi válság, az 1979-es kőolajválság, sőt a második világháború idején. Egy nemzetközi kutatócsoport által összegyűjtött adatok szerint 8,8 százalékkal, 1551 millió tonnával volt kevesebb a szén-dioxid-kibocsátás 2020 első hat hónapjában 2019 azonos időszakához képest.

"Azért páratlan a kutatásunk, mert aprólékosan összegyűjtött, szinte valós idejű adatokra alapul. A Carbon Monitor kutatási kezdeményezés által összegyűjtött napi adatok alapján jóval gyorsabban és pontosabban kaphattunk egy átfogó képet, egyebek között arról, hogyan csökkent a kibocsátás a koronavírus-járvány feltartóztatására hozott járványügyi korlátozások idején az egyes országokban" – idézte Liu Zset, a pekingi Cinghua Egyetem földtudományi részlegének a kutatóját, a tanulmány vezetőszerzőjét az EurekAlert tudományos hírportál.

Áprilisban, a járvány első hullámának csúcspontján, amikor a legtöbb országban szinte leállt az élet, a gazdaság egy része, a kibocsátás 16,9 százalékkal csökkent.

A Nature Communication című folyóiratban megjelent tanulmány azt is megmutatta, hogy a világgazdaság mely ágazatai voltak érintettek. A legnagyobb kibocsátáscsökkentést a szárazföldi közlekedésben figyeltünk meg. Főként azért, mert 

az otthoni távmunka miatt világszerte 40 százalékkal csökkent a közlekedés CO2-kibocsátása.
Az ipari kibocsátás nem csökkent akkorát, mint a közlekedésé

Ezzel szemben a energiatermelés, az iparágak kevésbé járultak hozzá a csökkenéshez: előbbi 22, utóbbi 17 százalékkal, csakúgy mint a légi közlekedés és a hajózás – részletezte az adatokat Daniel Kammen, a berkeleyi Kaliforniai Egyetem professzora. Érdekesség, hogy még a lakóházak esetében is láttunk egy kicsiny, háromszázalékos csökkenést, mivel igen meleg volt tél az északi féltekén és az otthon maradt emberek többségénél csökkent a fűtőanyag-felhasználás a járványügyi korlátozások idején – tette hozzá.

A kutatók adatait számtalan forrásból merítették: 31 ország energiatermelésének óránkénti adatbázisára, több mint 400 város napi gépijármű közlekedésére, a globális utasszállító légiközlekedésre, 62 ország napi ipari termelésére, több mint 200 országban az épületek energiafelhasználására.

A szakemberek azt is kimutatták, hogy a korlátozások enyhítése nyomán ismét növekedett a kibocsátás, a közlekedési ágazat kivételével 2020 júliusában a legtöbb ország gazdasága visszatért a szén-dioxid-kibocsátás megszokott szintjéhez. Még ha meg is maradna történelmileg alacsony szinten a kibocsátás, csak minimális hatása lenne a szén-dioxid hosszútávú koncentrációjára a légkörben – írták.

A tanulmány szerzői szerint az egyedüli hiteles stratégia a klíma stabilizálására az ipar és a kereskedelmi szektor, az energiatermelés és a fogyasztási rendszerek strukturális átalakítása.

A Semmelweis Egyetem rektora a gyorsan növekvő hazai esetszámot azzal magyarázta, hogy nem a vírus erősödött, hanem mi lettünk lazábbak itt Magyarországon.