dokumentumfilm;Peggy Guggenheim;

- Művészet és szerelem hatalmában

Lebilincselő, olykor mégis fájó képet fest a modern képzőművészet kulcsfigurájáról a Peggy Guggenheim, a művészet megszállottja című dokumentumfilm. Nem érdemes kihagyni.

A végletekig megélt élet nem üres szófordulatnak, sokkal inkább magától értetődő elképzelésnek tűnhet mindazok számára, akik alámerülnek Marguerite „Peggy” Guggenheim nem mindennapi élettörténetében. Az októbertől a mozivásznon látható Peggy Guggenheim, a művészet megszállottja című, a New York-i Tribe Filmfesztivál versenyprogramjában debütált portréfilm a szenvedély felülmúlhatatlan erejéről ad tablót, miközben a művészet és érzékiség párosának évtizedeken át hódoló műgyűjtő, galerista, mecénás életének egyes állomásain át kalauzolja a nézőt.

A film vezérfonalát Jacqueline B. Weld életrajzi írása adja, Peggy Guggenheim neki adta utolsó interjúit; ezek sokáig elveszettnek hitt hangfelvételei is hallhatók a filmben, a számos szakértő és egykori pályatárs vélekedései mellett, amelyek egyúttal áttekintést nyújtanak a huszadik századi modern művészvilágról is. Fokozatosan ismeri meg a néző a családi vagyon örökösét, aki a hagyományos keretekből kilépve, saját útját kitaposva vált a képzőművészeti szféra meghatározó alakjává. Olthatatlan kíváncsisága fiatalon Európába vitte, ahol mecénásként és műgyűjtőként kiváló érzékkel olyan alkotókkal alakított ki szoros barátságokat, vagy akár heves szerelmi viszonyokat, mint Marcel Duchamp, Samuel Beckett, Max Ernst, Alexander Calder, Constantin Brancusi vagy Jackson Pollock; utóbbi felfedezését és támogatását élete legnagyobb teljesítményének tartotta.

Bohém, szabadságvágytól túlfűtött életszemlélete eltökéltséggel és a művészetek iránti odaadással párosult. A II. világháború idején művek tucatjait mentette meg az enyészettől, és számos alkotónak segített elhagyni a kontinenst, majd családjával együtt ő maga is visszatért Amerikába, ahol elindította Art of this Century nevű galériáját. Ám 1948-ban bezárta azt, és álmai városába utazott: egy velencei palotába költözött, ahol aztán a nyilvánosság előtt is feltárta példátlanul színes, sokszor töredék-áron vásárolt darabokat is rejtő kollekcióját. A halála után a Guggenheim Alapítványhoz került épület és gyűjtemény máig az utazók kihagyhatatlan célpontja.

Megdöbbentő szakmai sikereihez ugyanakkor épp oly hangos magánélet is társult: a filmben hallható felvételeken zátonyra futott házasságairól, gyermekeivel való ellentétekkel terhelt kapcsolatáról, és megannyi intim viszonyáról is őszintén vall. Nagy érzelmi hullámvölgyekkel, fájdalmas és felszabadult mozzanatokkal teli élet volt az övé, amely úgy tűnhet, teljessége ellenére mégis szüntelen vágyódást rejtett magában. Lenyűgöző intelligencia, vakmerőség és életigenlés határozta meg Peggy Guggenheim személyét, amelynek morzsáit szemlélve a néző a film kilencvenöt perce után rögvest csomagolna egy velencei utazásra, hogy még közelebb kerüljön ehhez a különleges világhoz. S ha az útra még várni kell, azonnal újrajátszást követel.

Infó:

Peggy Guggenheim, a művészet megszállottja

Rendező: Lisa Immordino Vreeland

Angol nyelven, magyar felirattal

Forgalmazza: Pannonia Entertainment 

Szabadságról, bátorságról és a közös kiállásról emlékeznek meg.