;

BKV;kötbér;

- Milliárdos kötbércsapdába esett a BKV

Tíznaponként három millió forinttal nő a BKV által 15 éve eladott, de ki nem ürített ferencvárosi kocsiszín után fizetendő kötbér.

Nem csupán a Metrowagonmash sok milliárdos kötbérperében érintett a BKV. A másik ügyben azonban éppen fordítva, a fővárosi közlekedési cégtől követelnek 1,2 milliárdot ezen a címen. Csak éppen ezt senki nem készül átvállalni (felmerült, hogy a magyar állam fizetné meg az orosz cég helyett a BKV által követelt kötbért).

A BKV 2005-ben, még Demszky Gábor főpolgármesterésége idején értékesítette a Könyves Kálmán körútról nyíló remízt a Central Ingatlan Kft.-nek. Az adásvételi szerződés szerint a fővárosi közlekedési cégnek 2008-ban kellett volna kiürítenie a területet, de ez a mai napig nem történt meg. A kötbér már tavaly decemberben meghaladta az 1,2 milliárd forintot. A szerződésben annak idején nem rögzítették sem a kötbérfizetés maximum összegét, sem az időtartamát, így a határ a csillagos ég.

A BKV ráadásul patthelyzetben van, mivel nem mondhat le a kocsiszínről, különösen most a hármas metró pótlása és az érkező új CAF-villamosok okán.

A „feltétlenül szükséges” projekt

Az elmúlt években többször is vizsgálták egy új remíz építésének lehetőségét, de a BKV-nak soha nem volt rá pénze. A projekt 2011-ben átkerült a Budapest Közlekedési Központhoz (BKK), amely 2014-re elkészítette a tájékoztatóját, de más nem történt. A BKV nagy szorongattatásában levelet írt Tarlós Istvánnak is, aki azt válaszolta: majd akkor keressék, ha a Fővárosi Közgyűlés elé kell terjeszteni az ügyet. De eddig nem volt mit megvitatnia a testületnek. A remízépítés ugyan bekerült a BKK beruházási toplistájába, mint „feltétlenül szükséges” projekt, de a jelenlegi járvány-kormány-válság kombinációban formálódó jövő évi költségvetésben aligha akad legkevesebb 4 milliárd forint új villamos kocsiszín építésére. Így itt-ott aládúcolják a ferencvárosit, amelynek felújítását már 15 éve se tartották gazdaságosnak.

A lavinát egy 2001-es BKV döntés indította el. A közlekedési cég az akkor is szorongató forráshiányt több ingatlana eladásával kívánta oldani. A Könyves Kálmán körútról nyíló remíz és a szomszédos terület értékesítéséből 1,3 milliárdos bevételre számítottak. Ennyi soha nem folyt be, de a tőlük követelt kötbér összege már majdnem ennyi.

A három darab, összesen öt hektárt meghaladó területű Könyves Kálmán körúti ingatlanok közül csupán egyre kért a cég értékbecslést a BKV belső ellenőrzési osztályának 2013-as vizsgálata szerint. Az első 2003-as pályázatra 11 ajánlat érkezett, de inkább új tendert hirdettek. Erre már csak a Central Ingatlan Kft. jelentkezett. A BKV 2005 decemberében három szerződést is kötött a céggel.

Az adásvételi szerződés keretében nettó 600 millióért eladtak 3,2 hektárt a kocsiszín melletti telekből. A ráépítési szerződésben a közlekedési cég további 320 millió forintért hozzájárult a megmaradt 2200 négyzetméteres terület és a kocsiszín feletti légtér beépítéséhez. A fenti összegeket a Centrál ki is fizette.

A harmadik kontraktusban a BKV elcserélte a kocsiszínt és a tulajdonában maradt 2200 négyzetméteres telekrészt a Centrál által megvásárolt terület 1,4 hektáros darabjára.

Az ingatlanok csereértékét egyaránt 300 millióban állapították meg, így pénzmozgás nem történt. Viszont ez az összeg jelenti a kötbérszámítás alapját.

A BKV ugyanis vállalta, hogy 2008-ig kiüríti a kocsiszínt és átadja a szomszédos 2200 négyzetméteres területet, de ez mind a mai napig nem történt meg. Így azóta halmozódik tíz naponta a fenti összeg 1 százaléka, vagyis 3 millió forint, mint késedelmi díj.

Mindez annak ismeretében különösen furcsa, hogy a döntéshozóknak a belső ellenőrzés szerint már a szerződéskötéskor rendelkezésükre állt az a tanulmányterv, amely az új kocsiszín kialakításának költségét négymilliárdra becsülte. A Central Ingatlan Kft. egyébként alig kilenc hónap múlva 4,4 milliárd forintért adta tovább a telekegyüttes csereszerződésben nem érintett Gyáli út felé eső darabját. Az ingatlant a Skanska egyik leányvállalata vette meg.

Engedményezés, csőd, felszámolás és perekA BKV vezetése többféleképpen is megpróbált kibújni a szerződésből. Először csereingatlanokat ajánlott fel a kocsiszínért, de a Centrál ezt nem fogadta el. Viszont jelzáloggal terhelte meg, majd 2014-ben zálogszerződést kötött a Sométa Kft.-vel, amely később továbbengedményezte azt az Országút Tömb Kft.-re. A Centrál még abban az évben csődbe ment. A felszámolás azóta húzódik, nem kis részben a remíz okán. A felszámoló egy ízben meg is hirdette az ingatlanokat, de nem akadt rá vevő. Felmerült az is, hogy visszabérelik az ingatlant. De ha ezt megtennék, akkor elismernék a kötbérkövetelés jogosságát, így ki kellene fizetni. A BKV egyezkedni próbált a követelés új tulajdonosával is, illetve a felszámolóval, de nem járt sikerrel. Majd 2015-ben pert indított a csereszerződés érvénytelenségének megállapítását kérve a bíróságtól, de első és másodfokon is elvesztette azt. Tavaly decemberben utolsó lehetőségként felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, ennek elbírálása még tart. Ezzel egyidejűleg az Országút Tömb Kft. és a Centrál is pert indított a kötbér megfizetése, illetve a birtokba adás kikényszerítése okán. A kötbér összege 2019 végére a vételár négyszeresére rúgott.

A neves pszichológus szerint ő csak tényeket közölt, amikor arról írt, hogy a szociális érzékenyítés genetikailag befolyásolhatja a gyerekek szexuális irányultságát.